A mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratai a Heves Megyei Levéltárban 1948–1990 (1999) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 8. (Eger, 2001)

Bevezető. A termelőszövetkezetek kialakulásának és működésének jogszabályi keretei 1945 és 1990 között

Az 54/1980. (XII. 19.) számú kormányrendelet újraszabályozta a mezőgazdasági nagyüzemek tevékenységi körét. Eltörölte a korábbi tilalmakat - a kizárólag állami jogkörbe utaltak kivételével -, és teljes mértékben a szövetkezetek alakíthatták ki termelési szerkezetüket. Miniszteri engedélyhez nyolc tevékenységi kört (kohászat, öntészet, süllyesztékekben kovácsolt vastermékek, légi jármüvek és alkatrészeik gyártása és javítása, belföldi szállítmányozás, gépjármű bérbeadás, nyomdaipari árutermelés, könyvkiadás), megyei tanácsihoz pedig hat termékcsoportnak az előállítását (növényvédő szerek, lakkok, festékek, műgyanták és vegyi anyagok, alumíniumöntés, háztartási és kozmetikai cikkek) kötötte. 1983-tól csak a belföldi szállítmányozáshoz és a könyvkiadáshoz kellett miniszteri hozzájárulás. A szövetkezetek adóterhei 1968 és 1983 között megnégyszereződtek, 1980-tól csökkentek az állami támogatások. Az állami költségvetésbe teljesített közvetlen folyó befizetéseik összege a '80-as években duplája volt a támogatások összegének. A '80-as évek végén elkezdődött a föld tulajdonára és használatára vonatkozó addigi korlátozások fokozatos feloldása. A földről szóló 1987. évi I. törvény szerint a termelőszövetkezetbe bevitt föld tulajdonosa részarányát (a magánszemély által megszerezhető mértékig) elcserélhette a szövetkezet nagyüzemi müvelésre alkalmatlan földjével. Megszűnő szövetkezet esetében - ha a földet termelőszövetkezet vagy állami szerv nem vette át - kiadható volt a tagnak. Mértéke 15 hektár volt családonként. Az 1988. évi III. törvény törölte a termelőeszközök beviteli kötelezettségét, de a földbeviteli kötelezettség maradt. Azonban kedvezőtlen adottságú települések külterületén 3 hektár területnagyságig a vezetőség felmentést adhatott. A 60/1989. (VI. 27.) MT rendelet értelmében a termelőszövetkezet a beviteli kötelezettség alapján közös használatba adott földdel egyenértékű termőföldet kiadhatott a volt tagnak, illetve örökösének. A tulajdoni reform első nagy lépése volt az 1989. évi XX. törvény. A termelőszövetkezet az 1988. évi VI. törvény értelmében más formájú szövetkezetté, gazdasági társasággá is átalakulhatott. Az 1989. évi XX. törvény szerint az átalakulást nem kívánó tagok kiválhattak, földjüket ki kellett adni (ha a tagság 2/3-a megszavazta). A termelőszövetkezet a tagok részére vagyonából szövetkezeti vagyonrészt juttathatott. A vagyonrész és az ingyenes vagyonjegy összértéke nem haladhatta meg az 1988. évi mérleg szerinti vagyon- és részjegy alappal csökkentett részének 50%-át. A vagyonrész a tagra átruházható, névre szóló, örökölhető értékpapír volt. A törvény nyomán a termelőszövetkezetek törvényességi felügyeletét a tanácsok mezőgazdasági osztályai helyett 1990. január l-jétől a cégbíróság látta el. Az 1990. évi IX. törvény értelmében a tag, illetve az örökhagyó az általa bevitt földről szabadon rendelkezhetett. A szövetkezetnek vételre felajánlhatta, vagy földjáradék fejében a szövetkezet használatában hagyhatta, vagy a bevitt földdel azonos értékű földet kaphatott. Az 1990. évi XXXVIII. törvény szerint a szövetkezetből való kiváláshoz - új termelőszövetkezet alapítása vagy más szövetkezetbe való beolvadás végett - elég volt 15 tag. Az agrárpolitika megújítását célzó 1989 februári MSZMP KB koncepció elkésett, ugyanúgy, mint a Németh-kormány új szövetkezeti törvény kimunkálását célzó kezdeményezése is. Az 1988. évi VI. törvény (mely lehetővé tette tőkés típusú gazdasági társaságok, részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok stb. alapítását) és az 1989. évi XIII. törvény (mely lehetővé tette a mezőgazdasági szövetkezetek részvénytársasággá, korlátolt felelősségű társasággá való átalakulását) a mezőgazdaságban lassan éreztették hatásukat. 1978-ban 54 termelőszövetkezet működött megyénkben. Életrevalóságukat bizonyította, hogy - bár korábban felhalmozott tartalékaik rovására - 1990-ben még 53 működött (közben egyesült két szövetkezet). Közülük 32 kedvezőtlen adottságú volt. A közös földterület 212946 hektárt tett ki. Az alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény szerint „Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát". A szövetkezetekről szóló és az 1989-es átalakulási törvények új fejezetet nyitottak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek eddigi 4 évtizedes történetében. Ezek, valamint a később megjelenő kárpótlási, majd a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. és II. törvény hatásainak vizsgálata jórészt még megoldandó feladat a gazdaságkutatók és történészek számára. 18