Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-9 Heves és Külső-Szolnok Vármegye Törvényszékének iratai 14. TS jelű iratok 1848 111-911 15. TS jelű iratok 1848 912-2028 16. TS jelű iratok 1849 13-355 17. TS jelű iratok 1849 356-524 Acta respecturis protocollis non inducta 1813-1827 18. Különféle ügyviteli iratok 1696-1838 Terjedelem: 2,16 ifm irat IV-9/c TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEK 1657-1848 Lásd a IV-l/a és a IV-9/i állagban. IV-9/d POLGÁRI PEREK 1650-1852 Történeti áttekintés Ez az állag Heves és Külső-Szolnok vármegye háromszintű ítélőszéke - a szolgabírói, az alispáni, a vármegyei törvényszék (sedria) - előtt első- vagy másodfokon érdemben tárgyalt, vagy csak bemutatott és tudomásul vett befejezett polgári pereket tartalmazza. Az 1849-1852. évi polgári perek anyaga az előző évekétől nem választható szét, mert a két időszakról folyamatosan készültek az összefüggő, egybekötött segédletek. 1850-ben „felsőbb rendelet folytán" még az 1849 előtti jogszabályok szerint folyt a bírósági eljárás, de 1851-ben megkezdődött a cs. kir. törvényszék működése. 1849-ből a pereknek csak töredéke maradt meg ebben az állagban. Az 1850-1852. évekből pedig mindössze 1-2 darab maradt itt. Ezeket a cs. kir. pertár megfelelő állagához kellett volna lajstromozni, s valószínűleg tévedés folytán kerültek az 1850 előtti polgári perekhez. Az állagba tartoznak a periratok (polgári perek, processus civiles), a személynévmutatók (index personalis) és helységnévmutatók (index localis) az 1650-1852 közötti időszakból. A vármegyei törvénykezés 1851 előtti működésére lásd a IV-1 fond történeti áttekintését. Irattári rendszer, kutatási mód Az elsőbírák - szolgabíró, alispán - az általuk első fokon befejezett és meg nem fellebbezett pereket rendszerint év végén, a megyei törvényszék pedig az áltála mindkét fokon érdemben tárgyalt vagy csak tudomásul vett pereket a per befejezése után adta át megőrzésre a levéltárnak, mely 1770 előtt lajstromozás nélkül őrizte azokat. Liszkay Miklós 1770-ben kezdte meg rendezésüket, és 1786-ig folytatólagosan belajstromozták az addig levéltárba adott polgári pereket, a perfelvétel szerinti 113