Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)
IV-9 Heves és Külső-Szolnok Vármegye Törvényszékének iratai Orosz Ernő megyei főlevéltárnok 1903-1906 között a közigazgatási iratok sorozatából kiemelte az 1768 előtti nemesi összeírásokat, s ezeket a külön kezelt összeírások között helyezte el. Pázmány Lajos főlevéltárnok 1919-1939 között még több nemesi és jobbágyösszeírást emelt ki a közigazgatási iratok közül. Ennek ellenére az 1768 előtti összeírások kb. egyharmada a Liszkay által megadott eredeti jelzetek alatt, a közigazgatási iratok sorozatában maradt. A külön kezelt összeírások első (ideiglenes) csoportosítását Soós Imre főlevéltárnok végezte el, majd 1954-ben befejezte ezen összeírások végleges rendezését is. Az azonos fejrovatokkal rendelkező 1768 előtti összeírások évszám szerint, azon belül pedig járások (Gyöngyös, Tisza, Tarna, Mátra) szerint azonos csoportba vagy alcsoportba kerültek. A szétbontás legtágabb keretét az 1951. évi alapleltár adta meg, bár ezen némileg változtattak. Megmaradt 1768 előttről a jobbágyösszeírások, nemesi összeírások, 1768 utánról pedig a subsidionalis, insurrectionalis, az 1771 utáni dicalis, az 1828. évi regicolaris stb. összeírások legtágabb kategóriája. A további bontás során a legtöbb probléma az 1768 előtti jobbágy- és nemesi összeírások esetén merültek fel, miután ebben az időben még sürün változtatták az összeírások kérdőpontjait, itt volt legnehezebb érvényesíteni az azonos fejrovatok, azonos csoportok vagy alcsoportok elvét. Az azonos fejrovattal rendelkező összeírásokat adóévenként sorba szedték, minden év azonos fejrovatú összeírásai, vagyis a 4 járás füzetei egy palliumba kerültek, majd azokat belajstromozták. Minden pallium anyaga egy lajstromszámot kapott. A palliumon fel van tüntetve a mostani és a régi jelzet, a cím, sőt az 1740 előtti jobbágyösszeírások esetén még a fejrovatok szövege is, mert eddig az időig alig akadt azonos fejrovatú jobbágyösszeírás, tehát szinte minden conscriptionak külön palliumot kellett nyitni. Ha a felsorolt fejrovatokon kívül az összeírás még valamely figyelemre méltó körülményt (pl. a beköltözöttek származási helyét stb.) is közli, az a palliumon és a lajstromban is fel lett jegyezve, bár az ilyen mellékesen odavetett megjegyzések regisztrálásában teljességre törekedni, különösen az 1786 előtti jobbágy és nemesi összeírások esetében, nem látszott kifizetődőnek. A nemesi összeírások esetében gyakran előfordult, hogy azonos évből, azonos fejrovattal több példány is készült, az egyik példány az egész megyét, a másik csak egy-egy járást ölelt fel. A lajstrom ilyenkor közli, hogy az egész megyéről, vagy csak egyik vagy másik járásról szól az összeírás. Az 1771 utáni összeírások túlnyomóan országosan előírt fejrovatokat tartalmaznak, sablonosabbak, csoportosításuk és lajstromozásuk könnyebb volt. Miután most már nem járási, hanem községi füzetek készültek, a csoportosítás és lajstromozás során ehhez a körülményekhez kellett alkalmazkodni. Legtöbb esetben a községek betűrendjében egy-egy község különböző évbeli, de azonos fejrovatú összeírásai kerültek egy palliumba. A községneveket az 1913. évi helységnévtárat alapul véve írták le. Kutatási mód A feudális kori összeírásokhoz fénylyukkártyás mutatórendszer készült 1977ben. A mutatórendszer 4 fő részből áll: • adatlapok, amelyek növekvő számsorrendben ötvenesével találhatók a borítékokban. Ezeken megtalálhatók az egyes összeírásokra vonatkozó főbb adatok; az 85
