Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-3 Heves és Külső-Szolnok Vármegye Selyemintézeti Kiküldöttségének iratai IV-3 HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE SELYEMINTÉZETI KIKÜLDÖTTSÉGÉNEK IRATAI 1785-1848 Történeti áttekintés Mária Terézia 1776 táján utasította a megyéket a selyemhernyó nagyobb arányú tenyésztésére és az azt tápláló eperfák ültetésére. Az 1785., 1790., 1793., 1803., 1807., 1810. években ez a kezdeményezés újabb és újabb ösztönzéseket kapott. 1822-ben a helytartótanács rendeletére Heves megye közgyűlése a saját kebeléből Selyemtenyésztési Felügyelőséget, Selyeminsprektori Hivatalt, Selyemintézeti Kiküldöttséget alakított. Ennek feladata volt a selyemhernyók tenyésztésének irányítása, az eperfák és epreskertek feletti felügyelet, a selyemgubók beváltásának elősegítése, a selyemhernyó-tenyésztésben kiemelkedő iljak megjutalmazása, a megye közönségéhez évi jelentés elkészítése a kiküldöttek intézkedéséről, az eperfák számáról, a beváltott gubók mennyiségéről és azok beváltási áráról. A küldöttség évente általában egyszer, 1836 után többször is ülést tartott. Ezen tárgyalták a selyemhernyó-tenyésztés ügyében a megyéhez érkezett beadványokat, beszámoltak intézkedéseikről, elkészítették a megyéhez felterjesztendő jelentésüket. Üléseikről jegyzőkönyvet vettek fel. Irattári rendszer, kutatási mód A Selyemintézeti Kiküldöttség jegyzőkönyvei 1822-ben kezdődnek, s 1848-ig minden lajstromozás vagy számozás nélkül időrendi sorrendben találhatók. Az iratok 1785-1822 közötti része a közigazgatási iratokból lett kiemelve és a szokásos közigazgatási lajstromszámok olvashatók rajtuk. A selyemhernyó-tenyésztéssel kapcsolatos aktákat tartalmazzák. Kutatásuk csak az iratok darabonkénti átnézésével lehetséges. Raktári jegyzék 1. Ülésjegyzőkönyvek és iratok 1785-1848 Terjedelem: 0,12 ifm irat 76