Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-1 /b Közgyűlési iratok Irattári rendszer, kutatási mód Liszkay Miklós 1768-1774 között minden olyan iratot, melyet a befejezett pereken kívül a levéltárban talált s melynek kelte megállapítható volt, szoros időrendben lajstromozott, évenként 1-gyel újrakezdődő folyószámok alatt. A nagy gyűjteménynek az Acta regestrata (lajstromozott iratok), illetve Acta archiva (levéltári irományok) elnevezést adta. 1774 után a levéltár évről évre a megyei kancelláriától átvette a közigazgatási megyegyüléseken elintézett aktákat, s ezek lajstromozásánál Liszkay módszerét 1848-ig alkalmazva folytatta és vezette az Acta regestratát. A közigazgatási iratok irattári rendszere 1774-1848 között egykorú, jóllehet a lajstromozás egy év múlva következik be. Az irattári sorba rakás és lajstromozás alapja 1708-ig a legszorosabb időrend - az irat keletkezésének éve, hónapja, napja -, 1708 után a gyűlésen való tárgyalás napja. Az egy napon tárgyalt iratok közül a felsőbb hatóságoktól, majd társintézményektől, végül a magánosoktól érkezett aktákat intézték el, s e szerint rakták sorba. Az iratok sorszámozása minden évben 1gyel újra kezdődik. Ez a lajstromszám az irat fedőlapján „REG ANNO... NRO..." alakban olvasható (regesztráltátott...évi...szám alatt). A perek lefolyásához szükséges adminisztrációra, a tanúkihallgatás végrehajtására stb. vonatkozó (juridikus) iratok fedőlapjának alsó szegélyén piros tintás „Fasc-Nro" jelzet is található. Ez a II. József által 1786-ban elrendelt iratszétválasztás - segregatio eredménye. A Hétszemélyes Tábla 1786. augusztus l-jén kiadott 3152. sz. utasítása szerint ugyanis a polgári közigazgatás iratanyagából ki kellett emelni a jogszolgáltatásra vonatkozó aktákat, s római számmal jelzett fasciculusokba kellett helyezni úgy, hogy pl.: az admonitiok I, inquisitiok II stb. fasciculus jelzetet kaptak, ezeken belül pedig az egyes aktákat időrendben arab számmal jelölték meg. 1791 után az iratokat újból visszarakták a Liszkay-féle jelzetrendszerbe. A II. József-kori levéltári átrendezés nyomai ebben az állagban a 720-729. raktári számon őrzött mutatókötetek. A kutatás módja koronként különböző aszerint, hogy Liszkay levéltáros és utódai a lajstromozás során milyen módszert alkalmaztak. a) A betűsoros tárgymutatók - materiális indexek - 1625-1707 közötti évekre vonatkozó kötetei (684—688. raktári szám), nagyobb tárgycsoportok (pl. ablegati, accisa, comitatus, colonus, contributio) betűrendjében közlik az irat vagy jegyzőkönyvi bejegyzés pontos keltét, bőséges tartalomkivonatát, a jegyzőkönyvi év- és lapszámot, az irat számát. b) A betűrendes személynév- (613-617. raktári szám) és helynévmutatók - (658662. raktári szám) personalis és localis indexek - 1304-1707. évekre vonatkozó kötetei az iratokban előforduló összes személynevek és összes helynevek betűrendjében közlik az irat keltét, számát, tárgykivonatát, a jegyzőkönyvi kötet- és lapszámot. c) Az 1708-1761. évekre vonatkozó személynév- (618-619. raktári szám), helynév- (663-664. raktári szám), és az 1749-ig elkészült tárgymutatók (689. raktári szám) nem a tényleges elhelyezési számot vagy jegyzőkönyvi lapszámot adják meg, hanem csak egy eszmei számot. Hogy ennek az eszmei számnak milyen tényleges elhelyezési vagy lapszám felel meg, azt a 690-696. rakszámú lelőhelymutató lajstromkönyvek mutatják meg. Ezek jobb oldali 39