Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-301 Heves és Külső-Szolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai IV-301 HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI 1872-1875 Történeti áttekintés Az 1870: 42. tc. mind a megyét, mind a szabad királyi városokat a törvényhatóságok fogalma alá vonva egységesen szabályozta. A lényeges szervezeti változás abban állt, hogy a megyei nemesi közönség közgyűlése helyébe a törvényhatóság közönségét képviselő törvényhatósági bizottság lépett, mely törvényhatósági tisztviselőkön kívül felerészben választott tagokból, felerészben a törvényhatóság legtöbb egyenes állami adót fizető tagjaiból (virilisták) állt. A törvényhatóság „saját belügyeiben önállóan intézkedik, határoz, és szabályrendeleteket alkot, határozatait és szabályrendeleteit, saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, mind az önkormányzati, mind az általános közigazgatások költségeket megállapítja és azok fedezetéről gondoskodik, a kormánnyal közvetlenül érintkezik". E jogkört a törvényhatósági bizottság teljes ülése, a közgyűlés gyakorolta. Évenként legalább kétszer hívták össze. A virilis és választott tagokon kívül hivatalból az alispán, főjegyző, tisztiügyész, árvaszéki elnök és ülnök, szolgabíró, főpénztáros, főorvos, főmérnök, levéltárnok, számvevő és a vármegye területén lévő rendezett tanácsú városok polgármesterei vettek részt. A törvénycikk állandó választmány felállítását rendelte el, s a törvényhatóságok feladatává tette, hogy külön-külön szabályrendeletekben szabályozzák annak szervezetét, tagjainak számát stb. Feladata két közgyűlés között beérkezett és a közgyűlés elé terjesztendő ügyek előkészítése volt. A közgyűlés és az állandó választmányon kívül még további választmányok alakultak a bizottság tagjaiból (igazoló választmány, állandó bíráló választmány, kijelölő választmány, központi választmány). A közgyűlés hatáskörét a törvényhatóság a következőkben állapította meg. Legfontosabb joga a szabályrendeletek alkotása volt. Szabályozhatta a járások és a választókerületek beosztását. Megállapította a törvényhatóság területén az útvonalak, középületek építését, a közmunkákat. A törvényhatóság anyagi ügyeivel kapcsolatos ügyekben döntött. A tisztviselőket választotta. A községek képviselő-testületének határozataival szemben a közgyűlés másodfokú fórum volt. A törvényhatóságok megtagadhatták az országgyűlés által meg nem szavazott adók behajtását és a meg nem ajánlott újoncok kiállítását. A törvényhatósági bizottság közgyűlésein hozott határozatok végrehajtó apparátusa a vármegyei tisztikar volt. Élén az alispán állt, a megye első választott tisztviselője. Az 1870-es törvény szerint ő vezette a törvényhatóság nevében a közigazgatást. Végrehajtotta a közgyűlés határozatait és a kormánynak a törvény187