Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-251-252 Heves és Külső-Szolnok vármegye főispáni helytartójának és a Vármegye Bizottmányának irata

i Iktatott iratok (királyi biztos utasításai a szolgabíróknak) 1869 801-1231 4. Iktatott iratok (szolgabírók válaszai a királyi biztosnak) 1869 5. Főispáni iktatókönyv 1867 6. Főispáni iktatókönyv 1868 7. Királyi biztosi iktatókönyv 1869 8. Főispáni mutatókönyv 1867 9. Főispáni mutatókönyv 1868 10. Királyi biztosi mutatókönyv 1869 Terjedelem: 0,52 ifm irat + 0,11 ifm kötet = 0,63 ifm IV-252 HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE BIZOTTMÁNYÁNAK IRATAI 1860-1861 Történeti áttekintés Ferenc József már 1860. április 19-i kéziratában ígéretet tett a megyei önkormányzat visszaállítására. Az Októberi Diplomával és az azt kiegészítő kéziratokkal elrendelte a régi megyehatárok visszaállítását. A megyék szervezése a főispánok feladata volt. Több megyében az 1848. évi megyebizottmányt törvényesen fennállónak mondták ki. Az így létrejött megyebizottmány választotta meg azután a megyei tisztikart. Heves és Külső-Szolnok vármegyék örökös főispánja Bartakovics Béla elnöklete alatt 1860. december 12-én Egerben ülésezett először a megye bizottmánya. Első alispánnak gróf Szapáry Gyulát, másodalispánnak Lipcsey Imrét választották. Tiszti főügyész Berecz Ferenc lett, főjegyző pedig Kovách László. 1861. november 5-i kéziratával az uralkodó felfüggesztette a törvényhatóságok működését, s elrendelte a megyei bizottmány feloszlatását. Kutatási mód Lapról lapra való átnézéssel kutatható. Raktári jegyzék 1. Bizottmányi jegyzőkönyv 2. Bizottmányi jegyzőkönyv 3. Bizottmányi jegyzőkönyv 4. Bizottmányi jegyzőkönyv Terjedelem: 0,39 ifm irat + 0,07 ifm kötet = 0,46 ifm 1860-1861 1861 1861 1861 177