Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-159-161 Hevesi császári-királyi Járásbíróság, Egri és Tiszafüredi Járási Árvabizottmány irata

i IV-159 HEVESI CSÁSZÁRI-KIRÁLYI JÁRÁSBÍRÓSÁG IRATAI 1851-1857 Kutatási mód Lapról lapra való átnézéssel lehet kutatni. Raktári jegyzék 1. Tarnaörsi telekjegyzőkönyv Tarnamérai vallomány vagy telekkönyv 2. Erki birtokfelvallási jegyzőkönyv Terjedelem: 0,13 ifm irat +0,12 kötet = 0,25 ifm IV-160 EGRI JÁRÁSI ÁRVABIZOTTMÁNY IRATAI 1858-1860 Történeti áttekintés Az 1849. októberi rendelet a megyék területének „igazgatási járásokra" való osztását rendelte el. Egy-egy közigazgatási járás élére , járásbeli biztost" helyeztek, aki a megyefőnök alá rendelve, a közigazgatási teendőket alsó fokon látta el. A járásbeli biztos az „igazgató szolgabíró" címet viselte. A rendelet kötelezte a járási biztost arra, hogy a járási székhelyen tartózkodjék. Az 1850. évi rendelet már formális járási hivatalok létrehozását írta elő. Ezek 1851-ben kezdték meg működésüket. A rendelet szerint a közigazgatási szolgabíró a megyehatóság részére fenn nem tartott ügyekben első végzésü hatóság volt. A járási hivatal személyzete köteles volt a hivatal székhelyén lakni. A szilveszteri pátens után járási szinten újból teljes átszervezést kellett végrehajtani. Általában egyesíteni kellett a közigazgatási járási hivatalt a járásbírósággal, az így létrejövő „vegyes szolgabírói hivataloknak" kellett közigazgatási és jogszolgáltatási vonalon is eljárniuk. Ezek a járási hivatalok 1854. április 25-én kezdték meg működésűket. Az árvabizottmány intézte a járás területén az árvaügyeket. Az egri járási árvabizottmány alakuló ülésjegyzőkönyve nem maradt fenn. 1852 1857 1851 174