Heves vármegye iratai 1304–1944 (1957) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 5. (Eger, 2000)

IV-155 Egri császári-királyi Megyetörvényszék iratai 2. Betáblázott közvélemények jegyzőkönyve XXVIII. 3. Betáblázott közvélemények jegyzőkönyve XXIX. 4. Betáblázott közvélemények jegyzőkönyve XXX. 1850-1852 1852-1855 5. Be-és kitáblázási kérvények 1860 1850 Be- és kitáblázási kérvények 6. Be-és kitáblázási kérvények 7. Be- és kitáblázási kérvények 8. Be- és kitáblázási kérvények 1851 3-837 1851 845-végig 1852 1853 Terjedelem: 0,52 ifm irat + 0,35 kötet = 0,87 ifm IV-155/e TELEKKÖNYVI TANÁCS IRATAI 1856-1860 Történeti áttekintés A szabadságharc után az osztrák kormányzat a földbirtok hitelképessé tétele érdekében megfelelő telekkönyvi hálózat kiépítését szorgalmazta. Az ingatlanforgalmat az igazságügy-miniszter telekkönyvi bejegyzéshez kötötte, s ezzel az eljárással a felállítandó járásbíróságokat bízta meg. Az 1855. július 20-i igazságügy-miniszteri rendelet külön bírói jellegű telekkönyvi szervek, császári-királyi telekkönyvi tanácsok felállítását rendelte el, mellettük telekkönyvi hivatallal, amely a telekkönyvi adminisztrációt végezte. A telekkönyvi tanácsok többnyire a megyei törvényszékek mellett, azokkal szoros kapcsolatban működtek (lehetőleg a törvényszéki elnöknek, esetleg a törvényszék egy más bírói tagjának vezetésével), de létesültek telekkönyvi tanácsok egyes járásbíróságok mellett is. A telekkönyvi tanácsok és hivatalok a telekkönyvi igazgatóságok alá voltak rendelve, de a telekkönyvi tanácsok által hozott bírói határozatokkal szemben a főtörvényszékek, illetve a bécsi legfőbb ítélőszék volt a fellebbviteli fórum. Ott, ahol a helyszínelési munkák befejeződtek, a telekkönyvi igazgatóság beleolvadt a főtörvényszék szervezetébe, így mint külön hivatal megszűnt. Kutatási mód Darabonkénti átnézéssel lehetséges a kutatás. Raktári jegyzék 1. Telekkönyvi iratok 2. Telekkönyvi iratok 3. Telekkönyvi iratok 1856-1858 1859 1860 1858-1860 4. Telekkönyvi szemlék, végzések Terjedelem: 0,52 ifm irat 170