Heves megye városainak és községeinek iratai (1927–)1945–1950(–1958) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 4. (Eger, 2000)

Előszó

15 XXII-2 Eger város polgármesterének iratai 1945-1950 A polgármester volt a megyei város vezetője, a város alkalmazottainak, tisztviselőinek főnöke, a képviselő-testület közgyűlésének az elnöke. A polgármestert 10 évre a képviselő-testület az alispán elnöklete alatt választotta meg. Az 1929. évi 30. tc. 65. §-a alapján feltétel volt a jogi végzettség. A polgármester gyakorolta az elsőfokú általános közigazgatási hatóság jogkörét, ugyanúgy, mint a járásban a főszolgabíró. A rendőri büntetőbíráskodás körében, mint elsőfokú hatóság járt el, elnöke volt a megyei város árvaszékének, és ő gyakorolta a város költségvetésének a terhére az utalványozási jogot. A már idézett törvény 37. és 44. §-a 1929-ben megszüntette a város rendezett tanácsát, s helyette a polgármester egyéni hatóságként intézkedett és határozott. Ezt a jogát szüntette meg 1945-ben a városi tanács (melynek elnöke a polgármester volt) visszaállításával az 1030/1945. M.E. sz. rendelet 29. §-a. A korábbi szabályozással ellentétben a rendelet 22. §-a kimondta, hogy a polgármesteri állás nincs képesítéshez kötve. A 30721/1945. F.M. sz. rendelet értelmében a polgármester feladata volt, hogy ideiglenes megbízással szakembereket állítson a gazdasági felügyelői és a gazdasági elöljárói állásokra. Kötelessége volt a Vármegyei Munkabér-megállapító Bizottság elnöke által megküldött bizottsági határozatokat a városban közhírré tenni a 31374/1945. F.M. sz. rendelet alapján. Ügykörébe tartozott a lakóházakban és a gazdasági épületekben keletkezett károk bejelentésének a nyilvántartása és felülvizsgálata. Ezt a 36000/1945. U.M. sz. rendelet írta elő. Feladata volt a 9000/1945. M.E. sz. rendelet alapján a közmunkaváltság alapjául szolgáló jövedelmi bejelentések ellenőrzése és a váltság kivetése. A 751264/1945. K.M. sz. rendelet szerint köteles volt ellenőrizni a beszolgáltatási kötelezettség teljesítését. A 70010/1946. B.M. sz. rendelet alapján a Németországba áttelepülésre kötelezettek névjegyzékének elkészítése és kifüggesztése, az áttelepülésre kötelezettek ingó tárgyainak megőrzése is feladata lett. A lakásügyi igazgatás körébe tartozó ügyek első fokon történő elbírálását a 3130/1946. M.E. sz. rendelet utalta a hatáskörébe. A 3420/1946. M.E. sz. rendelet szerint felelős volt a mezőgazdasági termékek és termények, az élő és vágott állatok beszolgáltatását, valamint a lakosság ellátását biztosítani hivatott jogszabályok végrehajtásáért. így rendesen ő elnökölt a Közellátási Bizottság ülésein. A 10670/1946. M.E. sz. rendelet értelmében a romépületek összeírása és a romépületté nyilvánítás iránti eljárás megindítása is hozzá tartozott. A 15221/1946. M.E. sz. rendelet kimondta, hogy minden megyei városnál szükség van tervmegbízottra, akit a megyei városra kiterjedő hatáskörrel, a Belügyminisztérium jóváhagyásával, a polgármester meghallgatása után a törvényhatóság első tisztviselője jelölt ki. A 6960/1948. Korm. sz. rendelet az utalványozási jogot a polgármesterre ruházta. A belügyi igazgatás terén rendkívül széles hatáskörrel rendelkezett. Elsőfokú anyakönyvi hatóság volt. A város területén politikai gyűléseket csak a polgármester előzetes engedélye alapján lehetett tartani. Engedélyezte a sajtótermékek terjesztését és a mozielőadásokat, nyilvántartást vezetett a bejelentett külföldiekről, felügyelte a közlekedést. Tűzrendészeti szempontból ellenőrizte az épületeket és egyéb létesítményeket. Lőfegyver és lőszer tartásához a polgármester engedélyére volt szükség. Elsőfokú épí-