Heves megye városainak és községeinek iratai (1927–)1945–1950(–1958) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 4. (Eger, 2000)

Előszó

13 XXII-1 Eger város képviselő-testületének jegyzőkönyvei 1945-1950 A város fejlett közigazgatási szervezettel rendelkező település, társadalmi és gazdasági struktúrája megkövetelte, hogy jelentős közigazgatási szervezetet építsen ki. A megyei városokat a magyar törvényhozás a községek közé sorolta, mint a közigazgatási értelemben vett község legfejlettebb változatát. A megyei várost az 1929. évi 30. tc. 37. §-a hozta létre; ezt a várostípust korábban rendezett tanácsú városnak nevezték az 1886. évi 22. tc. alapján. Az 1929. évi 30. tc. 44. §-a alapján mindazokban az ügyekben, melyekben jogszabály vagy szabályrendelet értelmében a városi tanács határozott, ezentúl a polgármester egyéni hatóságként intézkedett, illetve döntött. A megyei város és a törvényhatósági jogú város közötti alapvető különbség, hogy a törvényhatósági jogú város jogállása azonos a megyéével, a megyei város pedig a megyei törvényhatóság alá volt rendelve. A megyei város csak első fokon intézkedhetett, a törvényhatósági jogú város szervei másodfokú hatáskört is gyakoroltak. A megyei város vezetője a polgármester volt, de az 1020/1945 M.E. sz. rendelet visszaállította a városi tanácsot a korábbi hatáskörével, melynek elnöke a polgármester lett. A megyei város az önkormányzati jogait testületi szerve, a képviselő-testület útján gyakorolta. Az 1030/1945. M.E. sz. rendelet alapján az önkormányzati testület tagja lehetett az, aki 24. életévét betöltötte, gyámság, gondnokság vagy csőd alatt nem állt és büntetve nem volt, kivéve, ha a büntetés végrehajtása vagy elévülése óta 10 év már eltelt. A képviselő-testület tagjainak száma 60-120 fő között lehetett, melyet a lakosság létszámának a figyelembevételével határoztak meg. Az 1945-ben megalakult megyei városi képviselő-testületek létszáma az 50 ezer fő feletti városokban 80, a 30-50 ezer fős városokban 60, a 10-30 ezer lakosú városokban 30 tagú volt. A képviselő-testület közgyűlésén a polgármester elnökölt. A közgyűlések számát szabályrendeletben állapították meg, de évente kettő közgyűlést mindenképpen kellett tartani. Tavasszal az előző év zárszámadását vizsgálták, ősszel a következő esztendő költségvetését tárgyalták meg. Lehetőség volt rendkívüli közgyűlés tartására is. A rendkívüli közgyűlést összehívhatta a polgármester, de a képviselő-testület egynegyedének, a megyei törvényhatóság valamely testületének vagy az alispánnak a felhívására is meg kellett tartani. A tisztviselők közül a közgyűlés tagjai voltak: a polgármester, a tanácsnokok, a tiszti ügyész, az árvaszéki ülnökök, a pénztárnok, a közgyám, a városi mérnök és az erdőmérnök. A megyei város képviselő-testületének feloszlatása vagy működésének felfüggesztése a belügyminiszter hatáskörébe tartozott. A feloszlatásra a javaslatot a törvényhatósági kisgyűlés terjesztette fel a belügyminiszterhez, aki ilyen esetben ugyancsak a kisgyülést bízta meg a megyei város ideiglenes vezetésével. A megyei város igazoló választmánya 4-6 tagú volt, melyet a képviselő-testület megalakulása után saját tagjaiból választott. A választmány első fokon határozott a választási eljárás ellen beadott panaszok ügyében, valamint a képviselő-testületi tagság megszüntetése tárgyában. Határozatai ellen a törvényhatósági kisgyűléshez, majd a Közigazgatási Bírósághoz lehetett fellebbezni.