Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
89 Két évvel az alapítás után az üzemet részvénytársasággá szervezték át 250 000 frt. alaptőkével. Ehhez 2500 db 100 forint értékű részvényt bocsátottak ki, amelyből 1000 db-ot az eredeti tulajdonosok kaptak meg. A fennmaradt 1500 részvényen 155 részvényes, köztük egri és más pénzintézetek (Egri Betegsegélyző Egylet, Budapesti Betegsegélyző Egylet) és magánszemélyek osztoztak. 1893. augusztus 19-én tartotta az alakuló közgyűlését az Első Magyar Lakatos- és Lemezárugyár Rt., s a Braun, Rózsa és Társa nevű cég megszűnésével az új részvénytársaság átvette jogelődje termékeinek a gyártását. A részvénytársaság elnöke dr. Kállay Zoltán, Heves megye főispánja lett. Az újjáalakult üzem új gépeket vásárolt, tervezte a gyár bővítését. 1893-ban már arról panaszkodott a miskolci kamarának a gyár, hogy nehézségei vannak a nyersanyagbeszerzéssel. Kérte, hogy engedélyezzék a német vasnak a vámmentes behozatalát, mert az akkori vámok mellett olcsóbb volt a Németországból importált vas, mint a hazai. 14 6 Az 1890-es évek végén éveken át ráfizetéses volt az üzem termelése, sőt már a gyár eladását fontolgatták. 1899-ben rendkívüli közgyűlésen Kollmann János személyében új igazgatót választottak. Szigorú takarékosságot vezettek be, megszilárdították a munkafegyelmet, a veszteségeket a részvények 50%-os leértékelésével és a 22 000 frt-os állami kölcsönnel tudták rendezni, s ezzel a vállalat helyzetét stabilizálni. 14 7 A Lakatosárugyár a XX. században is részesült az állami támogatásból. Így 1904-ben l-l fikciós- és excentersajtót, valamint 1 Brodley-féle kalapácsot kapott. 14 8 A XX. század eleji éves mérlegadatok is kozmetikázottak, ennek ellenére sejtetni engedik, hogy nem igazán sikeres a működése a vállalatnak. Az adatokból kiszűrhető, hogy magasak az üzem készáru- és anyagkészletei, amelyek egyértelműen a piaci értékesítés nehézségeiből adódnak. 14 9 A korabeli sajtó szerint 1907. február elején döntött Eger város képviselő-testülete, hogy az eddigi községi adóját elengedte a vállalatnak, illetve további 10 évi adómentességet adott annak. 1 5" 1908 szeptemberében mutatta be a gyár a gyöngyösi kiállításon azt az új termékét, a takaréktűzhelyet, amely később csikótűzhely néven évtizedeken át kedvelt gyártmánya lett. 15 1 1910 körül a földszinten lévő műhelyei: raktár, csiszoló-, sorszám-, prés-, kovács-, sütőmühely. Itt volt a gépház, a szállodai tűzhelyek műhelye és az asztali tűzhelyek műhelye, az anyagraktár, a készáruraktár, irodák. Az emeleten a zárműhely, hamuláda-készítő műhely, bádogosmühely, tűzhelytartozékok (sütő- és kemenceajtók, tűzhelykeretek) készítésére szolgáló üzemrész. 1909-1910 körül a vállalat évi 100-150 vasúti kocsi rakomány készárut termelt. 15 3 Az első világháború előtti években már több más hazai vasipari üzem is gyártotta azokat a termékeket, amelyeket piacra vitt az egri Lakatosárugyár. Köztük volt a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt., az 1907-ben alakult füleki Zománcedény és Fémárugyár, valamint a Budafoki Zománcozott Edény-, Sajtoló és Fémárugyár. 15 4 A salgótarjáni vasöntödét és gépgyárat 1898-ban egy fővárosi öntödei társaság vette meg, amelynek az alapítója Hirsch Fülöp gépész volt. Ez a vállalat már 1909-től gyártotta az ún. kétaknás Perpetuum típusú kályhákat német szabadalom alapján. 15 5 Ez a vállalat a Hirsch és Frank Gépgyár és Vasöntő Salgótarján elnevezésű üzem volt. A salgótarjáni kályhagyár teljes neve 1922 előtt Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt., amelynek az alapítására 1898-ban került sor. 15 6 Ezen kívül 1884-ben létesült Losoncon az Első Magyar Bádog- és Vasedényzománcozó Gyár, 1892-ben a Magyar Bádog- és Vasedényzománcozó Gyár, s végül 1904-ben az Első Losonci Mezőgazdasági Gépgyár. A losonci Tűzhelygyárnak még az volt az előnye, hogy zománcozott tűzhelyeket készített, míg Egerben nem tudták azt gyártani zománcozó üzem hiányában. A salgótarjáni, füleki és a losonci üzemek erős piaci versenytársai lettek az egri gyárnak. Közülük a fülekit és a losonci üzemeket az 1920-as trianoni békeszerződésben elcsatolták, viszont a salgótarjáni üzem lényegesen hozzájárult az egri lakatosárugyár két világháború közötti visszaeséséhez. Főként, mert 1917-ben ez a vállalat a tőkeerős Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. érdekkörébe került, viszont az egri vállalat mögött nem állt ilyen jelentős hitelintézet. A kereskedelmi bank 1927-től erősen fejleszti a salgótarjáni üzemet, bevezetik a tüzhelygyártást, amelyhez felépítettek egy zománcozó üzemrészt. Az egri vállalatnak, szemben a salgótarjánival, nem volt saját öntödéje, így csupán lágy öntvényeket tudott megmunkálni. Az üzem létesítésekor még volt saját öntödéje a lakatosárugyárnak, amely közvetlen a bejárat mellett állt. Amikor 191 l-ben Stecz József felállította a városban az öntödéjét, megszüntették a lakatgyári öntőműhelyt. Ezután a Steczcel kötött szerződés alapján tőlük rendelték az öntvényeket vagy Salgótarjánból vásárolták. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése. 1893. 111-112. 14 7 HML. VII-4/17. Első Magyar Lakatos- és Lemezárugyár Rt. közgyűlési jegyzőkönyvei. 1893-1943. 141 1 MAJZIKV., 1905. 94. 1 4' J DIV. LUK. TD. 77.83.1. - Egri Lakatosárugyár mérlege az 1906. évről. 15 0 Egri Újság, 1907. II. 13. 4. 15 1 Egri Újság, 1908. IX. 8. 4. 15 2 DANCZA János szóbeli közlése. Sgy. 1977. VII. 18. 15 3 KEMÉNY Gy., 1909. 31. 15 4 JENEIK., 1965.1.223., 229. 15 5 ÓVÁRI A., 1972. 145. 15 6 JENEI K„ 1965.1. 223.
