Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
88 Egyéb adatokból a Budapest-Gyöngyös Városi Szénbánya Rt. létezése nyomon követhető később is. A bányák 1946-ban történő állami kézbe vétele után a gyöngyösi szénbánya vállalatot Petőfibányával összevonták és a Mátraaljai Szénbánya Rt-be olvasztották. Az 1919-ben alapított vállalat 1945 utáni sorsa már összeolvadt a Mátraaljai Szénbányák Rt. történetével, majd Petőfibánya Nemzeti Vállalatrésze lett. 1948. február 1-j én a bányában megszűnt a termelés. 14 2 Irattári rendszer, kutatási mód E fond anyaga a Mátraaljai Szénbányák Rt. iratainak rendezése során került elő 1989-ben. A Budapest-Gyöngyös Városi Szénbánya Rt. irattári rendszeréről nincs ismeretünk. A MOL-ban a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparmüvek Rt. vállalati fondjában fennmaradtak a gyöngyösi lignitbányászatról készült éves helyzetjelentések az 1921-1933 közti időszakból. 14 3 Raktári jegyzék Könyvelőség iratai 1. Mérlegiratok 1928 Terjedelem: 1 doboz = 0,12 ifm 11. kép. Bányászjelvény. XI-18 Első Magyar Lakatos- és Lemezárugyár Rt. iratai 1892-1950 Történeti áttekintés A nehézipar területén a korszak legjelentősebb magánvállalkozásai sorába tartozik az Első Magyar Lakatos- és Lemezárugyár létrejötte Egerben. A vállalat nem mindenféle előzmény nélkül alakult. A mai strand területén a jelenkori Fürdő utca nyomvonalában 1891-ben egy kis bőrgyár állt, amely azonban már korábban leégett. Az épület favázát viszont három élelmes egri vállalkozó hasznosította és 1891. április 1,1-én iparengedélyt kért „csizmapatkó és vasiparcikkek" gyártására. Az üzem tulajdonosai Braun Ármin, Rózsa Lajos, Fógel Ágoston egri kereskedők. Az új üzem szabadalmat kapott egy saját szobazár-típus gyártására. 14 4 Itt épült fel 1547 négyszögöl területen, vagyis közel 1 kat. h. földdarabon az új üzem. Az Egri M. Kir. Törvényszéken 1891. augusztus 18án jegyezték be az 1891. július l-jén 23 000 frt. tőkével alapított Első Magyar Épület- és Bútorvasalás gyárat. Kiváló piaci érzéküket bizonyítja, hogy olyan ajtózárak, pántok, épület- és bútorvasalási termékek készítésére szakosodtak, amelyeket addig kizárólag osztrák tartományokból hoztak be. A ^kedvező piaci feltételek mellett az állami iparpártoló politika is segítette a talpon maradásukat. így 1891 nyarától 10 évre adómentességet, a szállításoknál 40%-os fuvarkedvezményt, 1892-ben 12 000 frt. állami kölcsönt kaptak. 14 5 Az évben korszerűsítették az üzemüket. Új műhelycsarnokot építettek, a 4 LE-s Hoffmeister gőzgépet 12 LE-re cserélték, s bevezették a villanyvilágítást. A gyárban kezdetben 40 lakatos, 28 tanuló és napszámos dolgozott. A hazai piacon kívül termékeiket szállították Bukovinába, Szerbiába és Bulgáriába is. 1892-en már 110 munkást foglalkoztattak, köztük 60 kovácsot és lakatost, 26 tanulót, 10 női munkást és 14 napszámost. A kovácsok és lakatosok hetibére 10 frt., a női munkásoké 2 frt. volt. A napi munkaidő 10 óra volt, s minden alkalmazott rendelkezett betegbiztosítással. 14 2 MISÓCZKI L„ 1975. 23. 14 3 SÁRKÖZI Z, 1977. 262. 14 4 Eger, 1892. V. 10. 148. 14 5 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése. 1893. 93.
