Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
85 Magyarország mindjobban igényelte, és König Ferenc ezt a lehetőséget ragyogóan ismerte fel. Az üzlet fellendítésére felhasználta a reklám eszközét, a nyomdai reklámok sorra jelentek meg a Heves Vármegyei Hírlapban. 13 0 1905-ben a nyomda reklámhirdetésén a következő ajánlatokat olvashatjuk. A cég foglalkozik ez időben: könyvnyomtató-, hírlapkiadó-, könyvkötészeti tevékenységgel, számozott jegyek- és címnyomatok gyártásával. Raktáron lévő készletében utánrendeléssel vásárolhatók: a. napi keltezéssel ellátott színházjegy; b. sor- és folyószámmal ellátott kaszinó-, klub-, fürdő-, vásár- és vasúti jegy; c. a címnyomatok tartalmazták az akkori történelmi Magyarország összes: tüzoltóegylete, községi elöljárósága, katolikus plébániai hivatala, ágostoni református lelkészi, illetve evangélikus lelkészi hivatala, evangélikus iskolái, református iskolái, izraelita hitközségei, gyógyszertárai, kórház-igazgatóságai, gyógyfürdői, megyei és városi hivatalnokai, könyvkereskedői, hírlapjai, kaszinók, klubok, olvasóegyletek, bankok, takarék- és pénzintézetek, vásárbérlők, csendőrőrs parancsnokságai pontos címét. 13 1 A századfordulóra az egri nyomda gazdasági helyzete stabilizálódott. Első nagy nemzetközi sikerét 1908-ban érte el, amikor speciális színházjegyeivel a londoni világkiállítás nagydíját nyerte el. 1893-ban a nyomda 5 munkást foglalkoztatott, és 1908-ban már 30-an dolgoztak az üzemben. Idővel a nyomda elhelyezési gondjai - a hely szűke - a századfordulótól akadályozta a munkát. Ezért 1910. március 3-i igazgatósági ülés határozatot hozott König Ferenc előterjesztése alapján, hogy kötvénykibocsátással törlesszék adósságaikat a Heves Megyei Takarékpénztár Rt-nél, egyúttal rendezzenek be egy új, saját tulajdonú nyomdaüzemet is. Ettől kezdve a nyomda évtizedeken át ezen pénzintézet érdekköri vállalata volt. A részvénytársaság 1910 tavaszán megvette a mai Bródy Sándor u. 4. sz. alatti egyemeletes házat, amely mintegy 2000 négyzetméteres alapterületen feküdt. Az épületet felújították és a nyomda céljaira átalakították. Az épületben lévő több mint 30 helyiségben jutott hely a raktáraknak, 4 lakásnak, könyvkötészetnek, papír- és könyvüzletnek, szerkesztőségnek, a szedő-, a gép- és a feldolgozó teremnek is. Egyúttal bővítették a gépparkot is. Az átalakított épületbe 1911. július 3-a után a nyomda úgy költözött át, hogy közben zavartalanul üzemelt. 13 2 1913-ban a versenyképesség és a termelés bővítése céljából egy ún. Linotyp szedőgépet is vásároltak. Bár ezzel a szedőgéppel a megye legkorszerűbb és legnagyobb kapacitású nyomdája lett az egri, még sem következett be a nyomda anyagi megerősödése. Az első világháború eseményei súlyosan kihatottak a nyomda életére. A vezetőség, valamint a személyzet félét katonának bevonultatták, továbbá a vasúti zárlat miatt csak kis egységekben expediálhatták a küldeményeiket. Az előre legyártott, raktáron lévő jegyek elértéktelenedtek, ugyanakkor a gépekhez hiányzott a benzin, s a folyamatos munkát az áramkimaradások tovább nehezítették. A háború alatt a nyomda anyagi helyzete is romlott, megnőttek a behajthatatlan követelésből származó veszteségek. Ezt tovább súlyosbította a háború végén jelentkező drágaság, áru- és anyaghiány. 13 3 Az I. világháború után a nyomda szó szerint a fennmaradásért küzdött egészen az 1930-as évek derekáig. Míg 1922-ben 50 fő, 1923-ban 52 fő alkalmazottja volt, de a forgótőke hiánya alapvetően meghatározta e kis nyomda lehetőségeit. Az 1929-1933-as gazdasági válság idején csökkent az üzem létszáma, 1930-ban 43 fő munkással működött, és az eltávozottak helyére nem került új munkaerő. 1934-től a megrendelések hiánya miatt korlátozták a munkaidőt, napi 8 óra helyett 6 órát dolgoztak a munkások, s fizetésüket a munkaidő arányában csökkentették. Az 1930-as évek első felében a közigazgatási nyomtatványokból származott a könyvműhely bevételeinek legnagyobb része. 1936-ban a mérleg a mozijegyekből származó bevételek javára billent, amelyek előállítása az államosításokig fokozatosan emelkedett. 1936. szeptember 21-én, 43 évi működés után, lemondott König Ferenc vezérigazgató, helyére Bán Imrét nevezték ki, és a céget l-l kereskedelmi és műszaki igazgató irányította König Emil és König István személyében. 1938-ban a nyomdaüzemet teljesen felújították, majd 1939-ben újabb nyomdai gépeket (gyorssajtót, automata vágógépet, amerikai nyomógépet stb.) vásároltak. 1 3 1943-ban a nyomda már 64 munkást foglalkoztatott. A II. világháború vége felé a nyomda működését az anyagbeszerzés tovább nehezítette. Hiába volt megrendelés bőven, viszont azokat sokszor az anyaghiány miatt le kellett mondani. Eger város 1944 novemberi ostroma idején a nyomda épületét is találat érte. Viszont a gépek sértetlenek maradtak, mivel a várható ostrom közeledte előtt azokat gondosan becsomagolták és az épület pincéjében tárolták. A város szovjet katonai megszállása után az üzemben megkezdhették a 13 0 ANTALÓCZI L„ 1986. 21-27. 13 1 DIV. LUK. TGY. 77.41.1. 13 2 ANTALÓCZI L„ 1986. 33-35. 13 3 ANTALÓCZI L„ 1986. 35-36. 13 4 ANTALÓCZI L„ 1986. 39.
