Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)

Bányák és ipari vállalatok

77 elismerését is kiváltotta. Az egyszerűbb berendezések folytán a gyártás mégis áttekinthetőbb lett, a zsúfoltság pedig kisebb lett. A napi feldolgozás 1937-re elérte a 40 vagont. A sűrítmények közel harmadát dobozos, míg 2/5-öd részét hordós konzervként állították elő. A 80-100 munkással üzemelő konzervgyár termelésének kb. 90%-át külföldön helyezték el. A gyár a legnagyobb exportálók közé küzdötte fel magát. Termékeit egyformán kedvelték Angliában, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és az európai északi államokban. A sűrítményeket a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamaránál 1934. augusztus 23-án bejegyzett Aranyfácán védjeggyel forgalmazták. A védjegy elnevezését a Nagygomboson vadászati célokra meghonosított aranyfácánokról nyerte. A védjegy bejegyzését a Hatvani Cukorgyár Rt. kérelmezte, majd annak használatát 1936. január 30-án kizárólagosan a konzervgyári kft-re ruházta át. A hatvani paradicsomsűrítmények nemzetközi hírnevét a fajtanemesítési kísérletek alapozták meg. Az 1930-as években sikerült az amerikai Marglobe fajtából kinemesíteni a Scarlet Down fajtát, amelynek - a gerezdes tájfajtától eltérően - magas szárazanyag tartalma lett. Hatására a sűrítményeknek a minősége és a színe is ugrásszerűen javult. A konzervgyár egész Európában a legédesebb sűrítményeket kínálta, s az áru mindenütt keresett volt. A Hatvani Cukorgyár Rt. a vezetése alatt megkezdett paradicsomtermesztéssel és -feldolgozással olyan úttörő szerepet töltött be Heves megyében, mint a cukorrépa-termesztés és -feldolgozás meghonosításával annak idején. A sikereket arató konzervgyárnak a működését azonban a 111.200/1944. sz. Korm. rendelet alapján megszüntette a hatvani járás főszolgabírájának 1944. június 28-i véghatározata. Ennek alapján visszavonta az iparjogosítványt azonnali hatállyal, mivel a cég úgymond „zsidónak" minősül. Csak a bádogból készített konzervdobozok gyártását nem tiltotta be.

10

9 A háborús események során az angolszász szövetséges légierők 1944. szeptember 20-án 12,54 órakor elsöprő erejű bombatámadást intéztek a hatvani vasúti pályaudvar ellen. Ekkor dőlt romba a paradicsom konzervgyár is egy eltévedt bombatalálattól. A háborús események elmúltával megindultak az újjáépítő munkák 1945 nyarán a konzervgyárban is. A szinte teljesen elpusztult többszintes paradicsomsűrítő üzem helyreállítása a legfontosabb lett. Miután nyilvánvaló volt, hogy a cukorgyár a répahiány miatt 1945 őszén nem tud kampányt tartani, ezért hasznot hajtó termelőmunkával egyedül csak a konzervgyár tudja a munkásokat foglalkoztatni. A munkások önfeláldozó munkája eredményeként indulhatott meg a paradicsomsürítő üzem a szokásos időpontban, 1945 augusztusának első hetében.

1

1" A konzervgyár dolgozóinak létszáma | Év 1 Összes alkalmazott 1937 80-100 1946 58 1947 81 A konzervgyár államosítására is az 1948:25. tc. alapján került sor együtt a cukorgyárral. A 3500/1948-as Korm. rendelet alapján a cukorgyárakhoz a pénzügyminiszter 1948. március 25-i hatállyal vállalatvezetőt nevezett ki. Ennek alapján lett a Hatvani Cukorgyár Rt. és a Hatvani Paradicsom Konzervgyár vállalatvezetője dr. Szemere Endre jogász, a gyári tervbizottság tagja. Az államosított üzem új neve: Hatvani Konzervgyár Nemzeti Vállalat lett. Megjegyezzük, hogy a cukorgyár és a konzervgyár közös igazgatása 1964. december l-jén szűnt meg csupán.

11

1 Ez a tartósítóipari vállalat jelenleg is termel, Aranyfácán Konzervgyár Kft. néven. Irattári rendszer, kutatási mód A konzervgyár iratai 1968-ban kerültek be a levéltárba. Az eredeti irattári rendszerről azt tudjuk, hogy a leveleket nem iktatták, ezért nincs iktatókönyv. A levéltári anyag 1/4 része levelezésből áll. Ez a levelezési anyag két csoportra osztható a szerint, milyen színű mappákban őrizték az iratokat. Az elsőbe tartozóknál a fedlap rózsaszínű volt, amelyeket A-tól W-ig sorba raktak, s az egyes mappák fedelén az elhelyezés sorrendjébe témánként tételesen felsorolták a levelek témáit, a levélküldők leveleit, és a válaszlevelekkel együtt rakták le azokat. A másik típusnál a mappák fehér színűek, szintén együtt őrizték ezekben az érkeztetett és az expediált leveleket, csak nem különítették el azokat évenként és témánként. Az iratok 1990. évi középszintű újrarendezése során egyaránt figyelembe vettük a kft-k alapítását engedélyező 1930. évi V. törvénycikket, továbbá az „Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez" címen készült levéltári rendezési segédlet útmutatásait. Az előbbinél a szervezeti felépítést vettük figyelembe; eszerint a kft-k jogi szervezete taggyűlésből, ügy vezetőségből és felügyelő bizottságból állt. E szervek irataiból csak az ügyvezetőségé maradt fenn. 10

9 BENCZE G.-SUDÁR K„ 1989. 76-77. 11

0 BENCZE G.-SUDÁR K„ 1989. 117-118. 11

1 BENCZE G.-SUDÁR K„ 1989. 145-146.