Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
63 1944. december 9-én a gyár szovjet katonai parancsnokának engedélyével megkezdődött a romeltakarítás, helyreállítás. A háborús károk helyreállítása után - 1945. november 20-án megkezdődött a répafeldolgozás. A cukorgyár állandó alkalmazottainak létszáma Ev | Fő 1911 314 1926 456 1945 május 208 1946 478 A selypi cukorgyárat is az 1948:25. tc. alapján államosították. Ennek a törvénynek a végrehajtásáról a 3500/1948. sz. Korm. rendelet gondoskodott. 1948. március 15-én megtörtént a Magyar Cukoripari Rt. selypi gyártelepének (a cukorgyár, a Zsófia Malom és a gazdaság) államosítása. Az államosított vállalat első igazgatójává Maczelka László vegyészmérnököt, a gyári laboratórium vezetőjét nevezte ki a pénzügyminiszter. A nemzeti vállalattá alakult selypi cukorgyár is a Pénzügyminisztérium ellenőrzése, majd a Pénzügyminisztérium által létrehozott Cukoripari Igazgatóság felügyelete alá került. Ezzel valójában elvesztette korábbi önállóságát a vállalat. A selypi cukorgyár jelenleg is létezik a Mátra Cukor Rt. egyik gyáraként. Irattári rendszer és kutatási mód A vállalat iratanyaga az 1953. évi iratselejtezés után került a levéltárba a selypi malom padlásáról, ahol jelentős részük elkallódott. Az 1945 előtti iratok a cukorgyár udvarán bombázás következtében megsemmisültek. A vállalat felépítésére csupán a fennmaradt töredékes anyagból lehet következtetni. Eszerint Selypen az ún. Üzletvezetőség irányítja a közvetlen termelést, míg a vállalat központja, a Magyar Cukoripari Rt. gyárvezetősége Budapesten - V. Zrínyi u. 14. alatt működött. A fennmaradt levéltári anyag döntő részét a selypi üzletvezetőség és a budapesti gyárvezetőség közötti levelezés teszi ki. A leveleket 1944 után - I-től Vl-ig - római számok alatt az érkeztetés és az expediálás szerint ügyosztályokba sorolva lerakták. 1944—1947 között létezett különböző ügyosztályok megszervezésére nincs irat, az csupán csak a levelezési témákból utólag rekonstruálható. Az egyes ügyosztályok ügykörére utaló irat 1948-tól, az államosítás évétől ismert, és rokonvonást mutat az 1944-1947 közti felosztással. Eszerint ez évben a levelezési anyagot sorrendben a következő hat ügyosztályba soroltuk: I. Üzemgazdasági osztály iratai II. Répatermelési osztály iratai III. Műszaki osztály iratai IV. Beruházási osztály iratai V. Számviteli, költségvetési osztály iratai VI. Igazgatási osztály iratai Az 1990. évi középszintű újrarendezéskor itt is figyelembe vettük az „Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez" készült levéltári segédlet ajánlásait. Az iratok csoportosításánál szem előtt tartottuk a részvénytársasági alapon működő vállalat korabeli működési, irányítási gyakorlatát. Az iratokat ezért ún. kvázi-osztályokba soroltuk (igazgatóság, üzletvezetőség, műszaki-termelési-, személyzeti-, munkaügyi- és bérosztály, könyvelőség). Az iratok a kutatásnál darabonkénti átnézéssel kutathatók. A Heves Megyei Levéltárban a selypi cukorgyár államosítása utáni korszak történetének forrásai a XXEX-8-as fondban találhatók. Ezen kívül közvetlen, a gyár múltjára vonatkozó iratok találhatók a Magyar Országos Levéltárban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. iratai közt, ahol a selypi cukorgyár mérlegiratai maradtak fenn 1893-1896 közti időből. 8 0 Raktári jegyzék Igazgatóság iratai 1. a. Kartell (cukorkartell) megállapodás 1937-1939 b. Gyárak közti répatermelési megállapodás 1942-1947 Üzletvezetőség iratai 2. a. Központi levelezés I. ügyosztály 1944 9 0 JENEIK., 1965. II. 312.
