Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
56 miatt egy új alapszabály elkészítése. Két lényeges változtatást hajtottak végre. A névre szóló részvényeket bemutatóra szólókra cserélték ki, és a társaság korábban 50 évre megszabott működési idejét határozatlan időre módosították. Mindkét sorsdöntő intézkedés hátterében a vagyonmentés szándéka rejlett. 7 4 Hatvanban is - az első világháború utáni infláció előnyeit kihasználva - 1924-1928 között rekonstrukciókat hajtottak végre, s ezek eredményeként a finom kristály- és a kockacukor gyártásra tértek át. A cukorgyártáshoz melléküzemágként szervesen kapcsolódott Hatvanban a paradicsomfeldolgozás, s ezt az 1929-től üresen álló gyártelepi malom épületében indították meg. A paradicsomkonzerv-gyártásra 1934. VII. 17-én kapott a Hatvani Cukorgyár Rt. iparigazolványt a hatvani főszolgabírótól. Az üzem az egri törvényszék 1935. december 17-i végzésével alakult át korlátlan felelősségű társasággá. így a konzervgyár formailag is elvált a cukorgyártól. Neve: Hatvani Paradicsom Konzervgyár Kft. lett. A sikeresen működő, Aranyfácán védjeggyel forgalmazó konzervgyár a termelését a hatvani járás főszolgabírájának 1944. június 28-i határozatára megszüntette, ugyanis mint „zsidónak minősülő" cégtől megvonták az iparjogosítványt. 7 5 A gyár cukortermelésében 1931-1944 között a homokcukorgyártás 1 /5-ös részesedésű, míg a finomított kristály- és kockacukorgyártás együttesen 70-80%-kal részesült. A finomított kristálycukor termelése egyenletesebb volt, ugyanakkor a kockacukoré a piaci értékesítési lehetőségektől függött. A gyár a hazai termelésben 1938-ig első vagy második helyen állt, a második világháború alatti cukortermelés hanyatlása miatt viszont 1939-1940-ben 8., 1941-1942-ben a 10. helyre szorult. Részesedése az 1930-as években az előbbiek ellenére, miként a répafeldolgozásban is, 10-12%-át tette ki a hazai cukortermelésnek. 7 6 A Hatvani Cukorgyár Rt. alkalmazottainak létszáma Ev Eves átlag 1925 811 1926 778 1927 822 1928 1054 1929 938 1930 876 1931 912 1932 899 1933 831 Az 1944. szeptember 20-i angolszász légitámadás a cukorgyárban szerencsére nem sok kárt okozott. A paradicsom konzervgyár épülete viszont romba dőlt. A háborús károk a gyárban elsősorban a város környékén vívott mintegy 1 hónapig tartó 1944 novemberi harcok idején keletkeztek. Ekkor ugyanis a harcok alatt a fosztogatók elvitték a termékeket, anyagokat, eszközöket. 7 7 1945 nyarára sikerült a helyreállítást úgy elvégezni, hogy a cukorgyár a korábbi termelőkapacitásának a felére volt képes. 1948:25. tc. döntött a Hatvani Cukorgyár Rt. államosításáról is, sok száz hazai vállalathoz hasonlóan. A törvény végrehajtásáról szóló 3500/1948. sz. Korm. rendelet alapján az illetékes miniszter, így a cukorgyárakhoz a pénzügyminiszter, 1948. március 25-i hatállyal vállalatvezetőt nevezett ki. A 3500-as Korm. rendelet alapján a Hatvani Cukorgyár Rt. és a Hatvani Paradicsom Konzervgyár Kft. vállalatvezetőjének dr. Szemere Endre jogászt, a gyári tervbizottság tagját nevezték ki. Az államosítás végrehajtása, a gyártelep, a pénzeszközök átvétele, a vállalatirányítás átszervezése a korábbi gyárvezetés ellenállása nélkül, zökkenőmentesen zajlott le. Ezzel megszűnt a Hatvani Cukorgyár Rt., a szervezet a tulajdonjog megváltoztatásával állami tulajdonba került, a hatvani gyártelep nemzeti vállalattá alakult, ugyanakkor a volt budapesti központ pedig az államosított cukorgyárak irányítására létrehozott Cukoripari Igazgatóság kezelésébe került. 7 8 A hatvani cukorgyár napjainkban is működik a Mátra Cukor Rt. egyik gyáraként. 7 4 BENCZE G.-SUDÁR K„ 1989. 58. 7 5 BENCZE G.-SUDÁR K„ 1989. 75-77. 7" BENCZE G.-SUDÁR K„ 1989. 93. 7 7 BENCZE G.-SUDÁR K„ 1989. 116-117. 7 8 BENCZE G.-SUDÁR K„ 1989. 126.
