Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Takarékpénztárak
112 A 4361/1949. sz. minisztertanácsi rendelet 2 2" kimondta, hogy a beolvadó hitelszövetkezeteknek az egyesülés céljára szolgáló mérlegét az OSZH állapítja meg. A 151/9/1950. sz. népgazdasági tanácsi határozat alapján a földműves-szövetkezetek pénzügyi ellenőrzése az OSZH feladata lett. E rendelettel kapcsolódott össze, az erős állami befolyás hatására, a hitelszövetkezetek sorsa a földműves-szövetkezetekével. 22 1 A földműves-szövetkezetek megalakítását a 131 000/1945. FM sz. rendelet 22 2 kötelezően előírta. A földműves-szövetkezetek az 1945-ös földreformról szóló rendelet hatálya alá eső vagyontárgyak működtetését látták el. Az sem tagadható, hogy a földműves-szövetkezetekkel az állami vezetés demokratizálni kívánta a hazai szövetkezeti élet mindennapjait. A földművesszövetkezetek célja az volt, hogy tagjaikat mezőgazdasági termelési társulatokba tömörítsék, s ugyanakkor a volt nagybirtokok fel nem osztott (fel nem osztható) vagyontárgyainak a hasznosítására 1948-ban valamennyi falusi szövetkezet a földműves-szövetkezetekbe olvadt, nem kevés politikai presszió hatására. Ezáltal a többirányú tevékenységet folytató (fogyasztási, értékesítési, beszerzési, termelési) szövetkezetek még mindig mezőgazdasági jellegűek maradtak. A hitelszövetkezetek 1949 után az OSZH szigorú monetáris irányítása alatt álltak, s az egyes hitelszövetkezeteket az OSZH megyei területi kirendeltségei ellenőrizték. A hitelszövetkezetek megszűnése minden egyes hitelszövetkezetnél külön kutatást igényel. A megszűnt hitelintézetek vagyonából a takarékbetétek és a készpénzállomány az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat (OTP) tulajdonába ment át. Ezt egyébként az 1880/1949. számú Korm. rendelet 22 3 tette lehetővé, és egyszerre jelent meg az OTP megalakításáról szóló 60/1949. sz. minisztertanácsi határozattal. Az 1880/1949. számú Korm. rendelet elrendelte, hogy azoknak a pénzintézeteknek, amelyeknek a Pénzügyi Központ felmondja a tagságot, az OTP-nek kötelesek átadni takarék- és folyószámlabetét és nem kamatozó készpénzállományukat. A hitelszövetkezetek működtette vendéglátó helyek, kiskereskedések utóbb a községi földműves-szövetkezetek tulajdonába kerültek. Míg a hitelintézetek kezén volt darálók, olajütők, kisebb malmok utóbb a termelőszövetkezetek vagyonába soroltattak. Előzőhöz hasonló sorsa volt a pincészeteknek, szőlőtermelő egységeknek, melyek a termelőszövetkezetekhez kerültek. A kisebb ipari műhelyek sorsa az lett, hogy a felülről szervezett kisipari termelőszövetkezetek működtették tovább azokat. Nem egy esetben egyes községi hitelszövetkezetek azért szűntek meg, mert beolvadtak vagy beolvasztották egy másik hitelszövetkezetbe. Végső soron a hitelszövetkezetek megszűnése 1948-tól követhető nyomon, s a folyamat 1953-ban zárult. Irattári rendszer, kutatási mód A hitelszövetkezetek fennmaradt iratanyaga rendkívül töredékes, s azokból az irattári rendszerük nem deríthető ki. A Heves Megyei Levéltár a Xl-es fondfőcsoport iratai között 38 jelen kori, Heves megye területén lévő községi, illetve városi hitelszövetkezet iratát őrzi. Ezek a települések a következők: Apc, Besenyőtelek, Boldog, Borsodszemere (ma: Mezőszemere), Csány, Ecséd, Eger, Egerfarmos, Erk, Feldebrő, Füzesabony, Gyöngyös, Hatvan, Heréd, Heves, Hevesvezekény, Hort, Kál, Kisköre, Kisnána, Kompolt, Kömlő, Lőrinci, Mezőtárkány, Noszvaj, Ostoros, Pétervására, Poroszló, Rózsaszentmárton, Sarud, Szihalom, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Terpes, Tiszanána, Verpelét és Zaránk. A hitelszövetkezetekre vonatkozó iratok találhatók még a Heves Megyei Levéltár VII-4 fondjában az Egri Megyei Bíróság, mint Cégbíróság iratai közt. A községi "hitelszövetkezetekre további adatok érhetők el a Heves Megyei Levéltárban meglévő Megyei Pénzügyi Igazgatóság iratai közt, főleg azokra, amelyek boltokat, kocsmákat üzemeltettek. A Borsod megyétől átcsatolt települések hitelszövetkezeteire pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban őrzött cégbírósági iratokban lelhetünk adatokat. Magyar Közlöny, 1949. XII. 20. 270. Népgazdasági Tanács Határozatok Tára, 1950. III. 2. 9. szám. Magyar Közlöny, 1945. IX. 18. 129. Magyar Közlöny, 1949. III. 1. 46.
