Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Takarékpénztárak
107 ban 2 millióra, 1920 márciusában 3 millióra, 1920 novemberében 6 millióra, 1922-ben 9 millióra, 1923 februárjában 12 millióra, 1923 októberében 48 millióra, 1924. február 9-én 240 millió koronára emelték újabb és újabb részvényjegyzésekkel, alaptőkeemelésekkel a takarékpénztár vagyonát. 1926-ban a pengő bevezetésekor - 1926. február 18-án - az 5000 koronás részvények névértékét ráfizetés nélkül 5 pengőre emelték, ami által az alaptőke 240 000 pengő lett. Egyidejűleg 5 db részvényt 1 db 25 pengősre cseréltek. 1927-ben a bank igen nehéz pénzügyi helyzetén Heves vármegye segített. A vármegye érdekelt volt a bank talpra állításában, mivel a Heves megyei községek hiteligényének kielégítésében ez a pénzintézet döntő szerepet játszott. Heves vármegye kezdeményezésére először 1927. november 15-én leszállították az intézet alaptőkéjét 24 000 pengőre, vagyis az 1/10-edére, majd 17 600 új 10 pengős részvény kibocsátásával újból felemelték 200 000 pengőre. 20 8 A pénzintézetet megerősítette gazdasági pozíciójában az, hogy 1936. augusztus 4-én beolvasztották az Egri Takarékpénztár Rt. vagyonát és telki ingatlanait, s annak a székházát is megszerezte a Hevesmegyei Takarékpénztár. 20 9 1940. július 11-én az alaptőkét 200 000 pengőről 250 000 pengőre emelték 5000 db új részvény kibocsátása útján. 1941. május 30-án a Hevesmegyei Takarékpénztár magába olvasztotta a Heves Megyei Népbankot. E beolvasztás kapcsán a Hevesmegyei Takarékpénztár 3000 db 10 pengős részvény kibocsátása útján az alaptőkéjét 280 000 pengőre emelte. Az idők során a hitelintézet számos vállalatot és társaságot pénzügyi ellenőrzése alá vont, s jó néhány alapításában részt vett. 1918-ban a következő érdekköri vállalatai, illetve érdekeltségei voltak: 1. Első Magyar Lakatos- és Lemezárugyár Rt., Eger 2. Egri Nyomda Rt., Eger 3. Füzesabony és Vidéke Takarékpénztár Rt. 4. Egri Szövetkezeti Bortermelők Rt. 5. Egri Kereskedelmi Rt. 6. Egri Gőzmalom Rt. 7. Gyöngyös-Visontai Bortermelők Szövetkezete mint Rt. 8. Gyöngyösi Népbank Rt. 9. Tiszafüredi Takarékpénztár Rt. 10. Hatvani Népbank Rt. 11. Eger és Vidéke Szőllősgazdáinak Szeszfőző Szövetkezete 12. Haditermény Rt. Heves Megyei Kirendeltsége 13. Hatvani Szőlőtelepítő és Kereskedelmi Rt. Még 1918-ban affiliálással érdekkörébe vonta Heves Város és Vidéke Takarékpénztárát. Érdekköri vállalatainak köre tovább szélesedett később is. 1922-től a Gazdasági és Iparbank Rt. Jászapáti, majd 1927-től az Építőipar Rt. Eger székhelyű cég került pénzügyi felügyelete alá. Fiókjai voltak 1930-ban: Füzesabony, Kál, Tiszanána, később, 1942-ben Tiszafüred, Heves, Füzesabony településeken. A Hevesmegyei Takarékpénztár igen korán kapcsolatba került a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral, utóbb ennek az érdekeltségévé vált. Ezt jelzi egy 1936-os adat, amikor a Hevesmegyei Takarékpénztár Rt. részvényei közül 8839 db már a Pesti Hazai Első Takarékpénztár tulajdonában volt. Ugyanakkor a legjelentősebb részvényesei voltak az: Egri Irgalmasok Rendje 251 db, Egri Nyomda Rt. 125 db, Heves vármegye 656 db, Poroszló község 50 db, Tiszafüred 51 db. Gyöngyös város 200 db, továbbá olyan egri magánszemélyek, mint: dr. Barsy István 60 db, Dankó Adorján 35 db, Hevesi Gusztáv 44 db részvénnyel. A hitelintézet első székháza kezdetben Egerben a Káptalan utcában volt, majd innen átkerült az akkor Széchenyi utca 66. sz. épületbe, melyet megvásárolt. 1936-ban a Széchenyi utcai székházát jelentős költségráfordítással - 29 000 pengő - modernizálta és átépítette a Takarékpénztár. A Hevesmegyei Takarékpénztár vagyonát először 1919. március 26-án államosította a Tanácsköztársaság, s a proletárdiktatúra idején az Egri Pénzügyi Direktórium, s a Heves Megyei Direktórium Pénzügyi Szakosztálya irányította és ellenőrizte a bankot. Majd 1948-ban újból államosították. A Hevesmegyei Takarékpénztár Rt. részvénytársasági működését 1948. január 27-ig megőrizte, ekkor volt az utolsó közgyűlésük. Államosítására az 5410/1948. sz. Korm. rendelet alapján került sor, mely rendeletet 1948. május 7-én tették közzé. 2" Az államosítás után Eger, Széchenyi u. 6. sz. épületében az OTP Heves Megyei Fiókja kapott helyet. Magyar Compass, 1927-1929. II. 139. LADÁNYI M„ 1936. 99. SZÉKELY J„ 1918. 85. Magyar Közlöny, 1948. V. 11. 1008-1011.
