Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Takarékpénztárak
105 Raktári jegyzék Közgyűlési iratok 1. a. Az Egri Önsegélyező Egylet iratai 1869-1876 b. Az Egri Takarékpénztár Rt. megalakulása iratai 1875-1876 c. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1878-1883 d. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1891-1901 Igazgatóság iratai e. Igazgatósági ülések jegyzőkönyvei 1879-1888 2. a. Igazgatósági ülések jegyzőkönyvei 1889-1935 b. Az Egri Takarékpénztár Rt. ügyrendje 1900 Könyvelőség iratai c. Mérlegbeszámolók 1877-1884 d. Mérlegbeszámolók 1892-1908 Terjedelem: 2 doboz = 0,24 ifm XI-253 Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület iratai 1939-1941 Történeti áttekintés A Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület 1867. december 12-én alakult meg 40 000 korona alaptőkével. A hitelintézet megalakítására 1863-tól több kísérlet is történt, végül hivatalosan 1868. május 18-án nyílt meg a pénzintézet az ügyfelek előtt. 2"" 1872-ben újabb 400 db 100 forint értékű részvény kibocsátásával az alaptőkét 80 000 forintra növelték. 1873-ban ismét kibocsátottak 400 db 100 fit. névértékű új részvényt, s az alaptőkét 160 000 forintra tornázták fel. 1906-ban a közgyűlés 200 db új részvény kibocsátásával, 1200 koronás árfolyam mellett, az alaptőkét 200 000 koronára emelte. Az I. világháború alatt bekövetkezett pénzromlás hatására a hitelintézet sorozatos alaptőke emeléseket hajtott végre. 1917-ben a tartalékokból 600 000 koronát az alaptőkéhez írtak, így a 200 koronás részvények névértéke 800 koronára emelkedett, továbbá 700 db új 800 korona névértékű részvényt, és 1000 koronás árfolyamon értékesítve az alaptőkét 1,36 millió koronára növelték. 1918ban 800 db új részvény kibocsátásával 1300 koronás árfolyamon az alaptőkét 2 millió koronára, 1920 decemberében újabb 2500 részvénnyel már 4 millióra tornázták fel. 1921-ben 375 db új részvénynek a tartalékalap terhére történő kibocsátásával, részvényenként 800 koronával, 4,3 millió lett az alaptőke. 1922-ben 5375 db új részvénnyel már 8,6 millióra, 1923. július 21-én 17,2 millióra, 1923. október 10-én további 41 000 db új részvénnyel, 2000 koronás árfolyamon, 50 millió koronára emelték az alaptőkét. Ezt 1924. május 30-án újabb alaptőkeemelés követte, ezúttal 100 millióra növelték a bank tőkéjét. 1924. november 8-án 100 000 db új 1000 koronás részvénnyel 200 millióra, míg 1925. október 3-án - az 1000 koronás részvényeket 3000 koronára felemelve - új részvények kibocsátásával 720 millió koronára növelték az alaptőkét. A pengő bevezetését követően - 1926. március 28-án - a bank alaptőkéjét 480 000 pengőben állapították meg, és a 2 pengősre értékelt részvényeket 5:1 arányban 10 pengősre vonták össze. így az alaptőke 48 000 db 10 pengő névértékű részvényekre oszlott.-'" Ez az alaptőke aztán - 1944-ig nem változott. A takarékpénztár központja Gyöngyös, Király u. 6. sz. épületben volt. A bank alapításai közé tartozott: a Barna Gábor Fiai Rt. és a Gyöngyösi Városfejlesztő és Építő Rt. 2" 2 A Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesületet az 1920-as években affiliálta, azaz érdekkörébe vonta a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank. 1925. október 3-án a Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület magába olvasztotta az 1870-ben alakított Gyöngyösi Takarék és Hitelintézetet, és az 191 l-es alapítású gyöngyösi székhelyű Agrárbank Rt-ot is. 2 m Eger, 1864. 43. szám. 347.ETHEI SEBŐK L„ 1880. 291. 21) 1 FODOR O., 1944. 436-437. 211 2 SZÉKELY J., 1918. 68. 20 3 KALLÓS J„ 1927.1. 54.
