Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)

Bányák és ipari vállalatok

90 A Lakatosárugyárnak szociális létesítményként 1895-től elsősegélynyújtó helyisége, 1900-tól orvosi rendelője volt. 1907-től létezett az Országos Munkás Betegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár, 1910-től a balesetvédelem is megvalósult. Az 1914-es árjegyzéke szerint a vasalási gyártmányaik: ajtó- és kapuvasalatok, ajtózárak, csapózárak, pincezárak, tolózárak, bevésőzárak, valamint ablak-, redőny- és ágyvasalatok. A lemezáruk közt sütők, tányérmelegítők, tűzhelykeretek, hamutisztító-, tüzelő- és kemenceajtók, kémény- és szélkemenceajtók, fústcsövek, lemezkályhák, tűzhelyek. Késztermékeik: kávéőrlők, széntartók, kerti padok, vaságyak, tábori kohók, targoncák, könnyű- és nehéztüzhelyek. Ez utóbbiak szállodai, kórházi és kávéházi tűzhelyek voltak. Készítettek nyárssütőket, cukrászkemencéket. Egyéb termékek közt: vörösréz mosóüstök, üstházak, gáztűzhelyek (azaz ún. légszeszfőzők), edénymosogatók, melegvíz-felszerelések készültek. Az első világháború idején a hadsereg megrendelésére 6000 db sátorkályhát vagy lövészárok-kályhát gyártottak, amelyek szétnyithatókösszecsukhatók voltak. Az első világháború után csökkentett üzemmel dolgozott. Erősen sújtotta a szén- és nyersanyaghiány, ezért átmenetileg mezőgazdasági, kertészeti és szőlészeti gépjavítással, mindennemű gépalkatrész öntésével foglalkoztak, továbbá személy- és teherautók javítását kényszerültek elvállalni. Míg 1913-ban 240 alkalmazottja volt, addig 1922-ben csak 120 fő. 1920 után elsősorban a leszűkült piac miatt kellett korlátozni a termelést és az alkalmazottak létszámát. A gyártott termékek struktúrája nem változott, csupán annyiban módosult, hogy mezőgazdasági eszközök készítésével (ló- és ökörvakarók stb.) is foglalkoztak. 1927-től 1931-ig a vállalat elegendő tőke híján a Hevesmegyei Takarékpénztár Rt. érdekkörébe került, szoros banki és monetáris ellenőrzés alatt állt. A vállalat 1938. április 9-től átalakult kft-vé. A kft-nek 4 tagja volt. Kollmann János és Bakonyi László üzemtulajdonosok 2-2 ezer pengővel, Kiss László magántisztviselő és felesége Kiss Lászlóné Kollmann Edit 14 000 és 10 000 pengővel lettek a kft. tagjai. A vállalat új neve: Egri Lakatos-, Lemez- és Fűrészárugyár Kft. lett.

15

7 A második világháború idején a gyár termékei: ajtózár, pincezár, csuklós pánt, ágyvasalás, ló- és marhavakaró, sárhántó rács, vastaliga, famegmunkáló fűrészek, mindenféle kerti fűrészek, húzókapa, kerti gereblye, sütő- és egyéb tüzhelyalkatrészek, kemence- és kéményajtók, üstházak, szemétgyűjtők és szállodai tűzhelyek. Háborús szükségletre termeltek egységes célzó- és irányítókészülékeket.'

5

8 Ezen kívül ide telepítették a gyárba a II. világháború idején a Mercur budapesti gázálarcgyárát.'

5

9 1944 novemberében a vállalat fiatal munkásai honvédelmi miniszteri rendeletre, a hadiüzemi parancsnok vezetése alatt eltávoztak. 1944. november 30-án, Eger felszabadulása után, az üzem szovjet katonai parancsnokság alá került. A gyár orosz katonai parancsnokai Ivan Vaszilicsenkó őrnagy és Lobanov, Ivan Fjodorovics százados voltak. A telepen székelő Mercur Műszaki és Vegyipari Rt-vei együtt gázálarcokat gyártottak. 1945 júniusában a vállalat visszanyerte önállóságát. A maradék nyersanyagból csekély munkáslétszámmal dolgoztak. Miután az összes kézzel fogható szerszám eltűnt, nehezen indult meg a termelés. A háborús károk az összegyűjtött tartalékok nagy részét felemésztették.

16

0 A Kft. régi tulajdonosai a háború után visszatértek és újraindították a termelést. Az üzemi bizottság elnöke Bodó Antal volt. 1947-en 42 munkást foglalkoztattak a vállalatnál. Az üzem élére 1949. június 22-én az iparügyi miniszter az azon a napon kelt 7833/Eln. 1949. sz. értesítés alapján Németh Tibor egri lakost vállalatvezetőként kirendelte. Ezzel az aktussal megtörtént az államosítás. 1949-ben hozzácsatolták az Egri Lakatosárugyár Nemzeti Vállalathoz az egri székhelyű Almosd és Báder-féle géplakatos műhelyt, továbbá Stecz Árpád egri vasöntödéjét. E két utóbbit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1949:20-as törvényerejű rendelete alapján államosították.'

6

1 1949. december 31-én a Pénzintézeti Központ bejelenti, hogy a nehézipari miniszter 1949. december 5-én kelt 29350/1949. sz. határozatában elrendelte az Egri Lakatosárugyár bejegyzett cégnek a 4247/1949. MT. sz. rendelete alapján történő felszámolását. Erre azonban nem került sor, mert a felszámolás elrendelése előtt már a nehézipari miniszter rendelkezése folytán az egri cégbíróság 1266/1949. sz. végzésével az államosított cég Nemzeti Vállalattá alakult át. Új neve: Egri Lakatosárugyár Nemzeti Vállalat lett, amelynek a felügyeleti hatósága a Nehézipari Minisztérium volt. Az üzem termelési profilja nem változott, továbbra is a tűzhelygyártás, a fűrészgyártás és a különféle présmunkák készítése maradt. A város gazdasági életében - alapításától az államosításig - meghatározó jelentőségű középvállalat volt, amely foglalkoztatottság tekintetében az Egri Dohánygyár után a második legnagyobb üzem volt. A különböző jelentések, kompaszok, népszámlálások adatai szerint az Egri Lakatos- és Lemezárugyár üzemi létszáma 1891-1948 közt így változott: 15

7 HML. VI1-4/303. Cégbírósági iratok. 60 001. 15

8 PÁRTOS Sz., 1944. 292. 15

9 SIMON A., 1969. 18. 16

0 HML. VII-4/303. Cégbírósági iratok. 60 001. 16

1 HML. MSZMP Archívum 26. f. 2. fcs. 125. őe.