Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
84 Villamos Energia Szolgáltató Nemzeti Vállalat) egri üzletigazgatósága lett, mely ellátta a Heves Megyei Villamossági Rt. korábbi feladatkörét, illetve a volt Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. feladatát is. 12 6 A Heves Megyei Villamossági Rt. alapítási tervezetének 1925—27-böl fennmaradt iratait őrzik a MOL-ban a Nagybátonyi Szénbánya Rt. anyagában. 12 7 A községek villamosítását végző EgerGyöngyösvidéki Villamossági Rt. tevékenységére további iratok lelhetők a MOL-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara anyagában. Ezen kívül, miután 1930-tól a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. érdekeltségébe tartozott az Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt., ezért e vállalatra további források találhatók a MÁSZ Rt. iratai közt. Raktári jegyzék Titkárság iratai 1. a. Vegyes levelezések 1928-1929 Jogi osztály iratai b. Városok és falvak villamosítására vonatkozó szerződések 1929 c. Peres ügyek 1938 Műszaki osztály iratai d. Szakértői vélemények 1929 Terjedelem: 1 doboz = 0,12 ifm XI-16 Egri Nyomda Rt. iratai 1893-1915 Történeti áttekintés Az Egri Nyomda Rt. létrejöttének társadalmi előzményei közé tartozott, hogy a város ellenzéki, '48-as párti, liberális-demokratikus eszméket követő polgárai a kiegyezéstől kezdődően egy önálló sajtóorgánum megteremtésére törekedtek. 1893. június 6-án tartották az alakuló közgyűlést, ahol megválasztották a tisztségviselőket, valamint elfogadták az alapszabályt. Az Egri Nyomda Rt. 1893. június 10-én kapta meg az egri városi tanácstól a papírkereskedéssel egybekötött működési engedélyét, az ún. iparigazolványt. Az újonnan alapított nyomda műhelye a mai Széchenyi u. 4. szám alatti bérelt házban működött 1911 júniusáig. A szükséges gépek, berendezések beszerzése után az egri nyomda 1893. augusztus 4-én kezdte meg a működését. Az ellenzéki lap a Hevesvármegyei Hírlap lett, mely először 1893. július 2-án jelent meg Miskolcon hetente egy alkalommal. Augusztustól már Egerben nyomtatták heti két alkalommal, míg 1893 decemberétől a lap már hetente három ízben látott napvilágot. Az egri nyomda életében később meghatározó jelentőségűnek bizonyult, hogy 1894. január l-től a nyomda élére az igazgatóság König Ferenc (1856-1945) nyomdászt hívta meg. Az ő tevékenysége nélkül valószínűleg néhány hónapon belül megbukhatott volna az egész vállalkozás. König Ferenc a későbbi vezérigazgató - egyéb anyagi forrásokat keresett, olyan állandó nyomdai profil kialakításán fáradozott, amely biztosítja a jövedelmezőséget. Az ő nevéhez fűződik a nyomda fellendülése és európai hírneve. A jegygyártás, a vallásos ponyvairodalom és a kottás kiadványok megjelentetése a kedvenc területeit jelentették. König Ferenc főként a jegygyártást tartotta szem előtt. Az állandó profil kialakításánál először König a címnyomatokkal és közigazgatási nyomtatványokkal kísérletezett. A közigazgatási nyomtatványok előállítása utóbb állandó és fokozatosan növekvő hányadát adta a nyomda bevételeinek. Ezt a nyomtatvány típust a modernizálódó HML. VII-4/276. Cégbírósági iratok. SÁRKÖZI Z„ 1977.313. SÁRKÖZI Z„ 1969. 140. SÁRKÖZI Z„ 1967.1. 14.
