Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)

Bányák és ipari vállalatok

79 12. Adósok és hitelezők naplója 1943-1944 13. Adósok és hitelezők naplója 1944_1945 14. Adósok és hitelezők naplója 1945-1946 Terjedelem: 5 doboz + 9 kötet = 0,85 ifm 10. kép. A Hatvani Paradicsom Konzervgyár Aranyfácán gyári védjegye 1936-ból. XI-14 Gyöngyös Város Közműveinek iratai 1909-1948 Történeti áttekintés Gyöngyös Város Közmüvei irányítása alatt az államosítások előtti időkben már négy, különböző időben keletkezett vállalat állt. Közülük időben a legrégebbi: 1. a Gyöngyösi Áramfejlesztő 1909ben keletkezett, 2. a város 1926-ban saját kezelésbe vette a Gyöngyös-Mátrafured között közlekedő Mátravasutat, 3. 1927-ben a város vízművet létesített, 4. 1943-ban elkészült a Mátrafuredi Vízmű. Az egyes vállalatok létrejöttének külön története van. 1. Gyöngyös Városi Villamosmű A világítási üzem 1909. szeptember 4-én nyílt meg egy 140 LE-s áramfejlesztő és elosztó teleppel. Kezdetben 500 magánfogyasztót látott el villanyárammal, továbbá a városi közvilágításnak is több mint 400 világító testéhez ez biztosította az energiát. Az indulás évében - 1909-ben - a maximális áramfogyasztás 430 A volt."

2 Ettől kezdve a városnak 20 évig saját áramfejlesztő telepe volt. A város 1920-ban ezért átalakította a villamos telepet, miután a Gyöngyös környékén bányászott lignittüzelésre alapozva, 10 millió koronás költséggel azt egy 700 LE-s gőzgéppel szerelték fel."

3 Az átépítést az tett indokolttá, hogy a villamos központi telep már nem volt képes kiszolgálni a megnövekedett igényeket, s a nyersolaj-tüzelésre berendezett centrálé működtetése ráfizetésessé vált."

4 1924-től az üzem gazdaságosabbá tétele miatt nappal a Budapest-Gyöngyös Városi Szénbánya Rt. áramtelepe szolgáltatta az áramot a város területén, viszont éjjel a bánya egész elektromos energia szükségletét a városi üzem látta el."

5 Gyöngyös város 1931-ben csatlakozott Heves megye villamosításához és áttért a távvezetékes áram vásárlására."

6 A városi hálózat átépítésére és az új létesítmények fedezetére a város Speyerkölcsönt kapott. Az egyenáramról váltóáramra való áttérés 1931-ben megtörtént."

7 MAJZIK V., 1910. 74. Heves vármegyei Tiszti Cím- és Névtára, 1922. 94. HML. IV-402/a/61. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottsága. 1920. VII. 14-i rendkívüli közgyűlése. LADÁNYI M„ 1936. 120. Újjáépítési Lexikon, 1947. 264-265. SIMON A., 1984. 26.