Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
61 XI-9 Magyar Cukoripar Rt. Selypi Cukorgyárának iratai 1937-1948 Történeti áttekintés A selypi cukorgyár születését - mint több hazai cukorgyárét a korszakban - nagymértékben elősegítette az 1888-ban életbe léptetett új cukoradó törvény. A selypi cukorgyár alapítója a Schosberger család volt, melynek birtokai Pest-Pilis-Solt-Kiskun, valamint Nógrád megyében feküdtek. A család Selyp-Páltelki uradalma a bő vizű Zagyva mentén feküdt, a cukorgyár helyéül Selypet jelölték ki, mely ekkor még puszta volt, viszont kedvezett a fekvése, ugyanis a HatvanSalgótarján közti közút és a vasút is áthaladt rajta. Schosbergeréknek nem kevés akadályt és nehézséget kellett leküzdeniük a selypi gyár létrejöttéig. Már 1884-ben támogatta a család cukorgyáralapító törekvését Nógrád vármegye Törvényhatósági Bizottsága, azonban hiányzott a nyersanyag. A cukorrépa termesztésére, mely belterjes volt, a gazdák bizalmatlansága miatt nem akadt vállalkozó. Ezen kívül a Hatvany-Deutsch család, közben Hatvanban cukorgyárat alapított, s ezért féltékenyen nézte a Schosberger-féle kezdeményezést, és mindent elkövetett a selypi cukorgyári terv meghiúsítására. Végül a Schosberger uradalomnak kellett megtermelni a gyári indításhoz szükséges répamennyiség 3/4-ed részét. A Selypi Cukorgyár Rt. alapítási tervét Schosberger Henrik 1889. december 21-én nyújtotta be a budapesti M. Kir. Kereskedelmi és Váltótörvényszékhez. Másnap tartott alakuló közgyűlésen választották meg a hattagú igazgatóságot és a háromtagú felügyelő bizottságot. Az alaptőke induláskor 800 000 forint volt, mely 400 db, egyenként 2000 forint értékű részvényből állt. Ez az alaptőke a koronaértéken nyugvó számítás bevezetésétől - 1900. január 1. - 1,6 millió koronát tett ki. A főrészvényesek voltak: Schosberger Henrik (120 db), fia Schosberger Rezső (80 db), lovag Offermann Győző, a Petőházi Cukorgyár Rt. egyik tulajdonosa (80 db), Brüll Ármin (56 db), Briill Zsigmond (28 db), Kohner Ágoston (24 db) és Fischl Béla (12 db). Az első igazgatóság tagjai is a fenti főrészvényesek közül kerültek ki. 8 3 A leendő cukorgyár közelében még 1890 tavaszán létesült egy vasúti állomás, s ide futottak be a Schosberger uradalmat behálózó ún. mezei- vagy keskenyvágányú gazdasági vasút vonalai is. A gyárépület 1890 szeptemberére elkészült. A villamosított gyártelepen az energiát dugattyús gőzgépek termelték. A vizet a Zagyva folyóból és a Szuha-patakból nyerték. A vízkivétel joga és mennyisége körüli vitát a Hatvany-Deutsch családdal sikerült megvívni, bár külön ülepítő tavat kellett létesíteni a gyárnak. 1890 őszén kezdett termelni a gyár, ekkor indult az első cukorrépa-feldolgozási kampány. 8 4 A gyár kezdetben homokcukrot gyártott, a finomítvány gyártásához csak újabb beruházások megtétele után - 1905-ben - kezdhettek hozzá. Ez időtől a selypi gyár kocka-, apró- és nagyszemű finomított kristálycukrot gyártott. A termeivényeik 60-70%-a finomítványokból került ki. Termékeik 1/9-ede került belföldi felhasználásra, a többit külföldre exportálták. Selypen a gyárlétesítés kezdeteitől egymást követték az újabb beruházások, melyek célja a kapacitás növelése volt. 1908-1909-ben még 3 új répaúsztatót építettek, s így már 500 mázsa répát tárolhattak. Ezt követte lakatosmühely, mázsáló stb. létesítése. 1890-ben naponta 85, 1912-ben 100-110 vagonnyi, 1917-1918-ban pedig már 150-170 vagon volt a napi répafeldolgozó kapacitása a gyárnak. A Schosbergerék is ahhoz a nagybirtokos ipari vállalkozó típushoz tartoztak, mint a HatvanyDeutsch család. Schosbergerék a cukorgyár alapításával jól számították ki, hogy a cukorgyártás melléktermékéből erőtakarmány készíthető, ami növeli az uradalmuk hústermelését, ugyanakkor az intenzív cukorrépatermesztés bevezetésével nemcsak a selypi gyár nyersanyagigényét fedezhették, hanem a hozzákapcsolódó műtrágyázással meggátolhatták a talajok idő előtti kimerülését és biztosítani tudták az utóvetemények kedvező fejlődését is. Ezen kívül a selypi Schosberger-féle cukorgyár kiegészült különböző melléküzemágakkal, amelyek szintén jól jövedelmezők voltak. Takarmányozás céljából kezdetektől felhasználták a szárítóból kikerülő kalóriadús répaszeletet. A szárító olyannyira kifizetődő volt, hogy ezért 1906-ban Schosbergerék önálló részvénytársasággá alakították át Egyesült Erőtakarmány Gyár Rt. néven. A világháború alatti években lecsökkent a kereslet a takarmány iránt, ezért a hanyatló erőtakarmányüzlet helyett gabonaőrlésbe kezdtek. Még 1918-ban engedélyezték a tervezett selypi gőzmalom létesítését. A malom 192l-re épült fel, és az új melléküzemág Egyesült Erőtakarmánygyárak és Malom Rt. néven működött. Viszont hamarosan felszámolták. 1924 szeptemberében a gőzmalom 8 3 BENCZE G.-KOROKNAI Á„ 1989. 19-21. 8 4 BENCZE G.-KOROKNAI Á„ 1989. 25-28.
