Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
47 XI-6 Beocsini Cementgyári Unió Rt. Selypi Cementgyárának iratai 1892-1947 Történeti áttekintés Lőrinci község határában Selyp-puszta területén Rózsa Mihály 1908-ban alapította meg a Magyar Vulkáncementgyár Rt-t, amely főleg portlandcementet gyártott. A gyártelepet először az akkor Pásztó községben tervezte a tulajdonos felépíteni, viszont a község képviselő-testülete elutasította a kérelmet, mondván, a gyártelep füstölgő kéményei megrontják a levegőt, továbbá a község lakóinak erkölcsét megfertőzné az idegenből betelepülő munkásság. 1911-ben a cementgyár 12 épülete 20 magyar holdon feküdt. Évi termelése 10 000 vagon cement volt. 1914-ben a gyártási kapacitása az üzemnek 35 000 vagon portlandcement, 10 000 vagon románcement és 6000 vagon trasszliszt volt. 5 5 A vállalat budapesti irodát tartott fenn: V., Sas utca 25. számú épületben. Termékei piacra találtak az egész országban. A selypi cementgyár utóbb a br. Schosberger-család kezébe került, akik 1922-ben eladták a cementgyárat a Beocsini Cementgyári Unió Rt-nek. A cementgyár alkalmazottainak létszáma | Ev | Összes dolgozó 1909 90 1926 150 Ennek az építőipari nagyvállalatnak az őse Beocsin (Szerém megye) településen alakult a XIX. században, Császári és Királyi Szabadalmazott Hidraulikus Mész- és Portlandcementgyár néven, s már 1885-ben 40 000 m 3 volt az évi termelése. 5 6 A Beocsini Cementgyári Unió Rt-t 1906-ban alapította a Magyar Altalános Hitelbank. 5 7 Az Unió Rt. a selypi cementgyárat 1922-ben vásárolta meg. 1927-ben 5 nagy cementgyára volt: közülük egy Magyarországon, Selypen, 4 másik pedig külföldön: Beocsinban, Litvaillón, Lédecen (Zsolna mellett), Podsuseden (Zágráb mellett). 5" A gyárigazgatóság székhelye: Budapest, V., Alkotmány utca 10. szám alatt volt. A vállalat államosítására 1946-ban került sor. Irattári rendszer, kutatási mód Az államosítás után a Beocsini Cementgyári Unió Rt. gyárigazgatósága budapesti központjából a vállalat Selypre vonatkozó iratai átkerültek a selypi gyártelepre. Innen 1952-ben - igen hiányos állapotban - beszállították a levéltárba. Az iratok tárolási rendje a beszállításkor a következő volt: A budapesti igazgatóságnak a selypi gyárral való levelezése, a selypi gyárvezetőségtől a budapesti igazgatósághoz intézett beadványok és fogalmazványok iktatás nélkül a legszorosabb időrendben, havonként csoportosítva kerültek irattartó mappákba. Az évfolyamok sorozata nem volt teljes. Az igazgatóság külső levelezése hatóságokkal, megrendelő cégekkel és magánszemélyekkel főleg kereskedelmi levelezés. A megkereső hatóságok, cégek, magánosok mindegyike a beérkezés sorrendjében számozott irattartót kapott, egy éven belül egyazon céggel való egész levelezés egy-egy irattartóban nyert elhelyezést a beadvány vagy fogalmazvány keletkezésének időrendjében. Azon cégek, amelyektől egy éven belül 1 -2 beadványnál több nem várható, Diversi (különbözők) cím alatt egy-egy kezdőbetűn belül egy közös irattartót kaptak. Az 1939. év előtti levelezés teljes egészében elpusztult. Ezért csak a külön kezelt okmányok, üzleti jelentések stb. maradtak meg 1897-ig visszamenően a csomójegyzékelés során felállított mesterséges tárgyi csoportosításban. A selypi cementgyár iratainak középszintű rendezésekor az előbb részletezett korábbi iktatási, illetve őrzési rendet megszüntettük több ok miatt. Az anyagátrendezést indokolták a kutathatóvá tétel igénye, továbbá az ipari fondok rendezéséhez készített elvi útmutató rendelkezései. 5 4 DIV. ENA. 241-68. Selyp gyártelep monográfiája, 1954. 1-4. lap. 5 5 DÉRY K., 1914. XXXIII. reklámtábla. A trassz vulkanikus eredetű kőzet, horzsaköves trachittufa, amely szárítva és őrölve kiváló hidraulikus pótanyag, s abban az időben betonkészítéshez is használták. - SCHACK B., 1931. IV. 266. 5 6 MATYASOVSZKY J.-PETRIK L„ 1885. 78. 5 7 SCHACK B„ 1929. I. 242. 5 8 SCHACK B„ 1929.1. 242.
