Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)

Bányák és ipari vállalatok

41 h. A gyöngyösoroszi Katalin és Márta bányatelkek egymáshoz viszonyított helyzete 1929 i. A gyöngyösoroszi érckutató kirendeltség munkásbarakk építési terve 1930 Nyugdíjpénztár iratai j. Országos Társadalombiztosító Intézeti levelezés 1931 Terjedelem: 2 doboz = 0,24 ifm 5. kép. Bányászjelvény. XI-5 Mátravidéki Erőmű iratai 1930-1949 Történeti áttekintés A Mátravidéki Erőmű (továbbiakban: ME) Hatvantól mintegy 8 km-re északra, Lőrinci község határában létesült. Alapítója, az erőműlétesítés kezdeményezője Budapest Székesfőváros Elektromos Művei (továbbiakban: BSZEM) volt. E területen található lignit szénvagyon hasznosítására különböző tervek készültek, végül a Lőrinci melletti térséget jelölték ki a létesítendő ME helyéül. Az erőmű tervezésekor figyelembe vették, hogy a település a főváros közelében található. A helykiválasztás ideálisnak bizonyult, hiszen mindössze néhány kilométer közel van az akkori Pernyepusztához (ma: Petőfibánya) tartozó lignitbánya, úgyszólván a leendő ipartelep szélét mossa a vízellátásra, hűtésre alkalmas Zagyva folyó, s végül közel fekszik a főváros, mint nagy ipari fogyasztó. Az erőmű 261 kat. h. területen létesült, további 104 kat. h. területen alakították ki azt a mesterséges tavat, amely hűtőtóként létesült. A leendő erőmű fűtőanyagát biztosító pernyepusztai (petőfibányai) lignitbányát ugyanakkor bővítették. Ez a bánya a Mátravidéki Szénbányák Rt. tulajdona volt. Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága 1939. december 20-i közgyűlésén határozott a főváros jövőbeli villamos áram szükségletének biztosítása érdekében a ME építéséről. A beruházás felügyeletét a BSZEM látta el, ennek felettese a fővárosi polgármester, illetve a polgármesteri hivatal akkori XII. osztálya. A beruházás létesítése 1940-ben kezdődött földmunkákkal, út-, vasútépítéssel. A ME létesítés kezdetekor létrehozták a Mátravidéki Erőmű Építési Bizottságot. A helyszíni kivitelezési munkákat a Mátravidéki Erőmű Intézősége fogta össze 1940-től. Ez a szerv az egyes speciális munkaterületek kiviteli munkáit 3 tagozat (1. építési, 2. hőtechnikai, 3. villamos tagozat) útján felügyelte. Ebbe az intézőségbe besorolták a ME építésvezetőségét is. A ME építésvezetősége az építkezés helyszínén működött, a munkáját felügyelte a ME intézősége, illetve annak tagozatai. Az erőműépítési vállalkozás egészének a felügyeletét látta el az ún. Építési Bizottság.