Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
33 d. Recski Ércbánya Sport Egyletének tagdíjnaplója Terjedelem: 16 doboz + 12 kötet = 2,52 ifm 1934 3. kép. A recski ércbánya látképe 1868-ban. XI-3 Mátravidéki Szénbányák Rt. iratai 1920-1950 Történeti áttekintés Az 1840-es években br. Sina Simon nyitott bányát az akkor még Fancsalnak nevezett Rózsaszentmárton határában, s a kitermelt lignitet az uradalmában működő téglaégetőhöz és szeszgyárhoz használták fel. 3 3 Egy újabb bányászati tevékenység, amelyről adataink vannak, az 1890-es évek elején indult Rózsaszentmártonban, a jelenlegi Tar-épület körül. E kis üzem vezetője Dobrányi Kornél és az első aknásza Laczik János volt. Az ő vezetésükkel a kis mélységben fekvő lignittelepet tárták fel. A meddőt a mai Piactérre szállították, ott voltak a szerszámosbódék is. A szenet keskeny vágányú kisvasúton csillékkel szállították ki a bányából. A kitermelt szenet helyben és a környéken adták el. Bányafát a bujáki erdőkből hozták lovas kocsikkal. A rendkívül alacsony műszaki színvonalú, sőt technikailag primitív bányászkodás nehezen birkózott meg a természet erőivel. 1908-ban Rádi Nándor nyitott bányát Rózsaszentmártonban és a kezdeti 200 t/év lignit termelését 1912—1914-es években 800 t/évre növelte. 3 4 Ez a kis volumenű termelés nagyobb fogyasztókat képtelen volt kielégíteni. A szenet lovas kocsikon szállították az apci vasútállomásra, ez tovább növelte a magas termelési költségeket. Amint elfogyott a vállalkozók pénze, a bányát eladták a Gyöngyöspatai Kovafold Művek Rt-nek. 1914-1917-ig a termelés és a kutatás egyaránt szünetelt. 1917-ben a Gyöngyöspatai Kovaföld Müvek Rt. a Rádi-féle - 1908-ban megnyitott - szénbánya új tulajdonosaként megindította a KÁTAI G.-MONTEDEGÓI ALBERT F., 1869. 104. DÉRY K„ 1914. 99.
