Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
15 XI-1/a Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. egercsehi szénbányára vonatkozó iratai 1907-1947 Történeti áttekintés Heves megyében a szénbányászatra és felhasználására utaló legkorábbi adat 1770-ből származik. Ez évben az egerbaktai kőszénbányából kikerült szenet a baktai téglaégető kemencéjében próbálták ki. 1796-ban ugyanitt ismét széntermelésre irányuló műveletek folytak. A XIX. században Bátor és Szarvaskő határában nyílt újabb szénbánya. 1 A környék falvainak a határában a XVIII-XIX. század során talált szénre utaló nyomok Egercsehiben is szénre irányították a figyelmet. Ez utóbbi helyen 1870 táján Beniczky György földbirtokos birtokán ugyancsak szénkibúváson szenet találtak. 1892-től Szúcs határában már időszakosan művelték az Antónia-táróban talált szenet. Beniczky György meglévő saját birtoka mellé összevásárolta az Egercsehi, valamint a környék községeinek határában a külbirtokok alatt található egész fellelhető kőszénkészlet kutatásának és kiaknázásának a jogát. Lovag Wessely Károly és Márkus Ágoston 1904. december 30-án egy terrágium-szerződés alapján haszonbérbe vették Beniczky Györgytől az Egercsehi, Szúcs, Mikófalva, Egerbocs és Bekölce határában fekvő kőszéntelepeket, vagyis a Beniczky, Mátyás, Antónia és Ármin védnevek alatt bejegyzett bányatelkeket. Ez a szerződés Wessely és jogutódjai részére 1906. december 31-től számítandó 90 évre biztosította a mintegy 3200 kat. h. területen a szénkiaknázás jogát. 2 1906. december 27-én Budapesten megalakult az Egercsehi Kőszénbánya Rt., amelynek alapítója és főrészvényese a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. lett, míg részvényesei pedig kizárólag belga tőkések voltak. Az új részvénytársaság 1906. december 31-én átvette az ún. terrágium- vagy bányabérszerződést Wesselytől és Márkustól, amely alapján 1907 elején megindította a szénbányanyitás munkálatait. Márkus és Wessely még 1906 nyarán elérte, hogy a kereskedelmi miniszter 1908-tól 5 éven át jelentős tételben szenet vegyen a magyar államvasutak számára. A bányalétesítést egyeztették az Eger-Putnok közötti vasút építésével, amelyet 1908, november 12-én adtak át végleg a forgalomnak, és ekkor indult meg a folyamatos szénszállítás a MÁV-nak. 3 Az egercsehi bányanyitás munkálatait 1907-1912 között elvégezték. Az új vállalat Szúcs határában két lejtősaknát (a Lipót- és az Ödön-aknát) létesített. Emellett az Ödön-akna közelében megújították a Deák-tárót. A Lipót- és az Ödön-aknák szenét sodronykötélpályán szállították a mónosbéli vasút melletti rakodóhoz, ahol szénosztályozó is létesült, amelyet szénmosó berendezéssel láttak el, és azt 1911-ben helyezték üzembe. 1907. május-június között előbb az Ödön-, majd a Lipót-lejtősaknában is megindult a nagyüzemi széntermelés. A szénmosóból kikerülő 0-20 mm közti szemcsenagyságú szénnek, melynek szállítása túl drága lett volna, 1912-től a már felépített bélapátfalvi cementgyár lett a nagyipari fogyasztója. Ez utóbbi üzem létesítése mögött szintén Wessely Károly vállalkozása rejlett. Az Ödön-akna szénmezejét 1925-ig, a Lipót-aknáét 1927-ig, illetve a Lipót-akna teljes szénmezejét az 1927-ben létesült ún. 100-as (Százas) aknával 1932-ig lefejtették. A megszűnés előtt álló aknák helyett 1920-ban Egercsehi határában két új aknát - az ún. Beniczky ikeraknákat lemélyítették, amelyeket 1923-ban helyeztek üzembe. 4 Az első világháború idején az Egercsehi Kőszénbánya Rt. a belga részvényeseitől el volt vágva, azok pénzügyi támogatása miatt az üzem gazdasági helyzete is megrendült. Azért, hogy az itteni bányászat belföldi támaszt kapjon, a vállalat hazai vezetése a bányával szomszédos Bélapátfalvi Portlandcementgyár Rt-vel 1918. január l-jén érdekközösségre lépett, majd 1923. január l-jén egy újabb részvénykibocsátási akció során az Egercsehi Kőszénbánya Rt. végleg egybeolvadt a bélapátfalvi cementgyárral és a kettős cég nevét Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rtre változtatták. 5 1942. június l-jén a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. átvette az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. irányítását. A Salgó érdekeltségébe került szénbányában ezután komoly erőfeszítéseket tettek a termelés növelésére és a bánya korszerűsítésére. Ez időben valósult meg az új frontfejtési mód, új lejtősakna építése is elkezdődött, ez az ún. Kádár János vagy I. számú 1 CSIFFÁRY G„ 1996. 39-41. 2 CSIFFÁRY G„ 1977. 16. 3 CSIFFÁRY G., 1977. 25-26. 4 CSIFFÁRY G„ 1977. 26., 40-41. 5 CSIFFÁRY G., 1977. 40.
