Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)

Mezőgazdasági üzemek

139 XI-601 Nemzeti Közművelődési Alapítvány Parád-Sándorréti Erdőgazdaságának iratai 1872-1944 Történeti áttekintés A Debrő-parádi uradalom 1847-ben vétel útján került gr. Károlyi György tulajdonába, aki 1876ban elsőszülöttségi hitbizományt alapított, amelynek haszonélvezője az ő halála után gr. Károlyi Gyula, majd gr. Károlyi Mihály lett. Az 1915. évi XVIII. tc. és az ezt kiegészítő 1921 :XLHI. te. rendelkezéseinek alkalmazásával hozott jogerős bírói ítélet folytán az elkobzott Károlyi-birtokok haszonélvezete az államra szállt. A birtok, amelyben az 1918-1919-es forradalmak, a román megszállás nagy pusztítást tett, 1929 derekáig zárgondnoki kezelés alatt állt. Az elkobzott Károlyibirtok megosztása után a fürdőtelep, a Vadaskert és az erdőgazdaság tulajdonosa a Nemzeti Közművelődési Alapítvány lett. Az erdőgazdaság a Károlyiak tulajdonaként még Bodonyi Erdőgondnokság néven működött. Közvetlen felügyeletét a Nemzeti Közművelődési Alapítvány Parádi Számvevősége látta el. 1929-1944 között a Sándorréti Erdőgazdaság központja a Nemzeti Közművelődési Alapítvány Főgondnoksága Budapest IV., Veres Pálné u. 4—6. sz. épületben volt, míg a helyszínen az ügyeket a gondnokság irányította. Irattári rendszer és kutatási mód Az iratokat 1954 nyarán a Sándorréti erdészet padlásáról teljesen szétesett állapotban, és igen töredékesen tudták csak a levéltárba beszállítani. A korábban keletkezett iratanyag 90%-át 1930-tól rendszeresen eltüzelték. Az iratokkal együtt mintegy 20 db 1843-1940. év között keletkezett uradalmi erdőtérkép is a levéltárba került. Ezek utóbb a levéltár térképgyűjteményének T-jelű (azaz: törzs-) anyagában nyertek elhelyezést. Az iratokat középszinten újrarendeztük. E munkák során figyelembe vettük az erdőgondnokság szervezeti irányítását és működését, ezért ennek megfelelően ún. kvázi-osztályokba soroltuk az iratokat, azaz tárgyilag csoportosítottuk azokat. Ezek a csoportok: gondnokság, jogi osztály, műszaki-termelési osztály, munkaügyi- és bérosztály, illetve könyvelőség. Az anyag a középszintű rendezés ellenére egyenkénti átnézéssel kutatható. A Sándorréti Állami Erdőhivatal múltjára további anyagok találhatók a Heves Megyei Levéltárban őrzött alispáni iratok között az 1945/17951. számon. Miután a Parád-Sándorréti Erdőgazdaság közvetlen felügyeletét a Nemzeti Közművelődési Alapítvány Parádi Számvevősége látta el, így arra vonatkozó adatok találhatók a XI-602-es fondban is. Az erdőgazdaság 1945 után keletkezett iratai a XXIX-601-es fondban találhatók a Nemzeti Közművelődési Alapítvány Parád-Sándorréti Erdőgazdasága 19451959 iratai címen. Ezen iratcsoport különleges jelentőségét az adja, hogy a Heves Megyei Levéltárban egyedül ebben az egyetlen különkezelt fondban találhatók töredékesen fennmaradt világi uradalmi iratok, nevezetesen a Károlyi birtokokról. Raktári jegyzék Gondnokság iratai 1. a. Üzemszabályzatok b. Iktatott iratok 2. Iktatott iratok 3. Iktatott iratok 4. Iktatott iratok 5. Iktatott iratok 6. Iktatott iratok 7. Iktatott iratok 8. a. Iktatott iratok b. Iktatófüzet 1900-1940 1872-1899 1900-1920 1921-1926 1927-1928 1928-1931 1932-1938 1939-1940 1941-1944 1924, 1943