Dézsmajegyzékek 1. Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1548 - Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1981)
Bevezetés
II nagy súlyt helyez a földrajzi és személynévauyag betűhív közlésére, másfelől a gazdaság- s társadalomtörténeti kutatásnak újabb bázist teremtő adózási tételeket, számadatokat táblázatos formában, egységes szerkezetben bocsátja az olvasó rendelkezésére. Az abszolút forráshűség ebben az esetben csak nehézkessé tette volna az adatok történeti statisztikai értékelését, s nem nyújtott volna valóságos segítséget a további feldolgozó munka számára. Ugyanebből a meggondolásból félkész termék jellegű statisztikai táblákat is készítettünk, melyeket füzeteinkben a szorosan vett forrásközlő rész után helyeztünk el. Számításaink nem tartalmaznak következtetéseket — ezek esetleg elhamarkodottak lennének —, csak olyan abszolút és viszonyszámokból álló sorokat, melyeket ezután már nem kell külön és ismételten összeállítani minden egyes kutatónak. A statisztikai adatok, illetve az ott alkalmazott betűjelek értelmezésére lásd füzetünk 146. oldalát! A forrásközlő rész felépítése. A lajstromokat a dézsmaszedő kerületek (dis trie tus-ok), másnéven dézsmakések (cultellus-ok) vagy járások (processus-ok) szerint, és abban a sorrendben írjuk le,amint azok a Magyar Országos Levéltárban, a Magyar Kamara Archívumának Regesta Decimariam fondjában (E 159; loo-lo4. , 2o6. és 273-274. csomó) elhelyezést nyertek. Elkülönítjük a három alapvető tárgyi típust: a gabona-. a bor- és bárány + kecsketizedek jegyzékeit, A méhrajokat, malacokat, szárnyasállatokat annál a csoportnál közöljük, ahol maguk az összeírok is feljegyezték őket (többnyire a gabonalistákon, mint a dézsmahelyettesítő pénzeket fizető embereket is). -- Be kell vallanunk: nehézséget okoz a felsorolt tárgyi lajstromcsoportok és a tizedkerületek közlési rendjének kialakítása. Ugyanis a bor s a bárányáé zsmaszedés egykorú területi tagolódása csak véletlenszerűen e- sett egybe a gabonadistrictusok határaival. Első füzetünknél, 1548- ban megoldotta a dilemmát, hogy bárányjegyzék egyáltalán nem található, bortizedösszeírás is csak Nagybátyáról. így ez a magányos lajstrom kézenfekvőén kerülhetett az Egri Völgy (Vallis Agriensis), s ezen belül Nagytálya gabonaösszeírása után. A továbbiakban kiadásra kerülő füzeteknél, amikor gazdagabb forrásanyagaink lesz, elképzelhető, hogy más, ésszerűbb megoldást kell előnyben részesítenünk. — Egy-egy dézsmakerületen belül nem változtattuk meg a helységek eredeti sorrendjét, továbbá az adózó jobbágycsaládfők névsorát sem. Betűrendbe szedésük az írásformák gyakori változása miatt eleve torzítási lehetőségeket rejt magában, amellett több jel mutat arra,hogy
