Dézsmajegyzékek 1. Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1548 - Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1981)
Debrővölgyi kerület, gabona- és méhdézsma
- 21 X) á?) 48) 49) 50) 51)-A főesperesi és plébánosi negyed, ill. nyolcad summája, Ezeknek az egyes falvakra eső hányadát is leírták (lásd a 19. sz,,jegyzetet és a faluösszegzéseket). Ha e tételeket összeadjuk, 6156 kéve főesperesi quartát és 419o kéve plébánosi járandóságot kapunk eredményül. Végösszegünk, a lo 3^6 kéve, 11 kévével több a dézsmaszedők által kiadott mennyiségnél. Ezen eltérést lehet, hogy ahhoz hasonló jelenség idézi elő, mint amilyet a dézsmások járandóságánál (vő. 3* és 42. sz. jegyzet) tapasztaltunk, ahol főesperesi quartába utalták egész falvak tizedeit — Egerszalókról, Bolyáról, Istenmezejéről, Egercsehiből —, ott esetleg mégsem arra adták ki egy-egy falu teljes dézsmáját. Hozzátesszük: ilyesmi megesett a plébánosi rész kiszámításánál is: vö. Istenmezeje jegyzékével és a 25. sz. jegyzettel! Lásd a 42. sz. jegyzetet! E helyen nem írnak a szintén elszállított 14 fertalia rozsról. Vö. Debrő és Tófalu adataival a dézsmakerület elején! Valójában 338 kéve a dézsmások számítása (lo kalangya + lo kéve); azért téves, mert Szűcs falu .summázásánál 28 kévét figyelmen kívül hagytak. A dézsmajegyzékben feltüntetett és fentebb falvanként közölt megváltási tételek 14é egységet adnak összegül. Ezt tehát 2 dénárral kell szorozni, hogy 292 dénárt kapjunk. Ebből arra következtetünk, hogy egy kirajzott méhcsalád tizedének váltsága volt 2 dénár. A naturális méhtized quartája nem kontrollálható hitelesen a falvakban kiadott főesperesi és plébánosi osztályrészek segítségével, mint az őszi gabona esetében (lásd a 46. sz, jegyzetet!). Ugyanis a plébánosi oktávákban sehol nem adtak ki méhrajokat, a főesperest illető dézsmák közül pedig természetben csak Istenmezején és Egerszalókon szpdtek be három (2+1) méhcsaládot.
