Dézsmajegyzékek 1. Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1548 - Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1981)

Pásztói kerület, gabona- és méhdézsma

- Ilo zen magyarázható; Száj la nem egyházi vagy kamarai birtok volt, hanem az Országh család javaihoz tartozott,) — A faluból 8 jobbágynak azonosíthatóan extraneus birtoka volt Kisfüzesen, Ezek u~ tán még három, Füzesen lajstromozott és máshol nem azonosítható nevű külbirtokost szintén szaj- lainak vettünk; ők itt Száj la lajstromának végén szerepelnek, — Nincs nyoma annak, hogy Kisfüzesen is kivették volna a kilencedet, ezért az extraneus birtokokból származó dézsmákat nem osztottuk kettővel.

3°)

lásd a 28. jegyzetet!

31) ........................................ , „ , ,

Jegyzekenek ertekelese problematikus. Ti. a falu 5 helyben lakó családfőjének felsorolása után,

az extraneusok (forenses - idegenek) névsorának elején ugyanezek a füzesi nevek következnek. Pontosabban négy jobbágy, akik eszerint egyszerre lennének helyi lakosok és extraneusok. Hogy mi rejlik ezen ellentmondás mögött, nem tudjuk. A lajstromot ezért változtatás nélkül közöljük. Statisztikai számításainkhoz viszont az érintett A jobbágy helybeli és "extraneus" tizedét összesítve vettük alapul; Szajla lakosainak dézsmaösszege tehát 133á kéve lett, —A lo, sorszámtól kezdve azonosíthatók a Szajlán lakó, oda is számított külbirtokosok (vö. a 29. jegyzettel),

32) , . , , , , , , .................................

A quartanal es az asztagban allo "maradeknal" az összeírok mar együtt számolták a búzát es a rozsot, összesen 64 kalangyának. Az 1 kalangyánál kevesebb 7 kévét nem vették figyelembe a quarta kivonásakor.

33) , , , ,

A dezsmasok másként summázták; összevontak az őszi es a tavaszi gabonafajtákat es nem egesz pontosan, Az ő eredményük - frugumi .119,5 kalangya + 2 keve,

; b *•- vernalia: 6,5 kalangya.

54)

Nem írtak le mennyiért, de feltehetően 1 forintba került 7 kalangya (mint Szentlőrinci Ferencnek Mátramindszenten és Dorogházán).

35) .

Gabonadezsmaja a foesperes quartajaba került, akarcsak Szuha falué; vö, meg a 41. jegyzettel. — Pétervására lajstromának második felében a jobbágyok nevei, ill. a búzatized adatok után több bejegyzés sejthető a rozs rovatában. Ezek azonban olvashatatlanul halványak, utóbb pedig ki is húzták őket. Végül a falu összegzéséből egyértelművé válik,hogy. a "frugum" rovat itt az őszi búzát és a rozsot egyaránt magába foglalja, s ezért törölték a külön "siligo" beírásokat. Emiatt Pétervására táblázatán összevontuk a "3 + 4" rovatot.

36) ,

14 petervásári j obbágynak volt-Bolyán (lásd a debrővölgyi kerületben) extraneus birtoka.

37)

Itt írjak kifezetten a decimátorok, hogy összevonták az őszi búzát és a rozsot (summa cum siligi- mibus); vö. a 35. jegyzettel!

38)

A plébános oktavaja, melyet levontak abból a tizedből, amit itt a főesperes quartájába rendeltek.

39) , ,

A tavaszi gabonafélékét, a mehtizedet es a kereszténypenzt nem összegezték a dézsmaszedők. Ezeknél a mi végső summázatunk: tavaszi búza; 13 kéve, á.rpa: 6 kéve, zab: 12 kéve, méhraj-tized természetben: 6 db,, méhrajok megváltása: 115 dénáregység, kereszténypénzes: 18 fő,

4°) , . . ■ . ,

Az áltálunk számított végösszeg: 33 688 keve, — A jelentős elteres okai: A dezsmások külön ösz- szegezték Mátraballának és Mátramindszentnek Bebek Ferenc kezébe került tizedeit, Szajlán az ötöd summájával számoltak, s nem ide, hanem a debrővölgyi kerületbe számolták a Bolyán extraneus szántókkal rendelkező pétervásári tizedfizetőket. Előfordultak tévedések már egyes faluösszegzéseknél is, így Bodony, Mátraballa, Kiskövesd esetében.

41) , ,

A 8 284 keve semmiképpen sem jön ki, ha az egyes falvaknál a főesperesi, ill. a plébénosi járandóságba utalt tizedeket összeadjuk. A "quarta archidiaconi"-ba rendeltek Pétervásáráról 7 5oo kévét, Szuháról 18o~at. (itt esetleg 1 forintos váltságdíját), a plébánosoknak Pásztón, Taron, Kisfüzesen és Pétervásárán összesen 2o31 kévét. Eszerint a végösszeg lo 711 kéve lenne.

42)

A lajstromban ezután egy olvashatatlan, ill. csak töredékesen értelmezhető szövegrész következik.