Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Heves vármegye igazgatástörténete a középkorban és a török hódoltság idején 1000–1686
HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE 1000 1.686 Erdődi Simon zágrábi és egri püspök Szalaházy Tamás egri püspök, kancellár Frangepán Ferenc egri püspök Perényi Ferenc egri püspök Frangepán Ferenc egri püspök Betöltetlen 1526. november 11. után - 1527. november 11. előtt (I. János)24 1527. november 11. - 1535. február 25. után (t) (I. Ferdinánd)25 1534. szeptember 28. után - 1539. április 17. (I. János) 1537. március 28. - 1538. ? (I. Ferdinánd) 1539. április 17. - 1543. január vége (t) (I. Ferdinánd)26 1543. január vége -1548. december eleje27 24 Nem tudta elfoglalni egri püspöki és hevesi foispáni székét, mert I. Ferdinánd hadai 1527 őszére elfoglalták az ország nagy részét. 25 Az 1529. évi török hadjárat eredményeként Szapolyai I. János visszaszerezte az ország nagyobb, keleti felét, vele Heves megyét is. Szalaházy Tamás püspök-kancellár ettől kezdve Bécsben tartózkodott, I. János király pedig 1530 elején Lodovico Gritti velencei származású kalandort, I. Szulejmán bizalmasát nevezte ki egri püspöknek, aki nem volt felszentelt pap, nem tartózkodott Egerben, és aki a főpapi pásztorbotot hamarosan átjátszotta 16 éves fia, Antonio Gritti kezére. Ok valójában csak a püspökség jövedelmét élvezték, egyházi teendőket nem láttak el. Azt nem tudjuk biztosan, hogy a püspöki kinevezéssel számukra is együtt járt-e Heves vármegye főispáni tisztsége. Ez az áldatlan helyzet 1534. szeptember 28-án Lodovico Gritti, majd Antonio Gritti meggyilkolásával ért véget. 26 Frangepán Ferenc, aki egyházi pályáját ferences szerzetesként kezdte, a világi életben elsősorban diplomata volt, eredetileg Szapolyai János pártján, de mindinkább a két király összebékítésére törekedett. Jelentős szerepe volt az 1538-as váradi békeszerződés létrejöttében, s ezt követően nevezte ki I. Ferdinánd is egri püspöknek és Heves vármegye örökös főispánjának. Ezért szerepel kétszer a püspök-főispánok fenti névsorában. 27 Eger és vele a püspöki uradalom, a későbbi debrő-parádi uradalom és még kisebb birtokrészek, gyakorlatilag az egész vármegye ura 1541 őszétől egészen 1548 novemberéig Perényi Péter, Magyarország főkapitánya volt, mivel Buda török kézre kerülése (1541. augusztus 29.) után önkényesen elfoglalta az egri várat, sőt rátette a kezét a püspökségi jövedelmekre is. Ezen az anarchikus helyzeten az sem változtatott, hogy 1542. október 10-én I. Ferdinánd elfogatta, mivel hűséges egri várnagya, Varkocs Tamás annak ellenére az ő parancsainak engedelmeskedett, hogy Perényi 5 évig, 1548 elejéig Bécsújhelyen raboskodott. így az uralkodónak mindaddig nem volt tényleges lehetősége püspök-főispán kinevezésére, míg nem egyezett ki Perényi Péterrel, illetve szabadon engedését követő halála után özvegyével, és végül 1548. augusztus 15-én sor nem került Eger hivatalos királyi kézbe vételére. - Varkocs Tamás egyébként a jelek szerint a vármegyeszervezet működésébe nem avatkozott, legalábbis annak semmi nyoma nincs a feltárt forrásokban. 41
