Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Rövidítések jegyzéke

TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK 1945-ben az állami segélyeket felesége, Lipcsey Rózsa kapta meg. Gyer­mekeik Rózsa, Jenő és István voltak. További sorsára nézve nem találtunk adatokat. K. Gy. Fischer István, báró nagyszalatnyai992 egri érsek, örökös főispán 1751. október 11-én született a Zemplén vármegyei Bacskón. Szülei báró Fischer József és báró Perényi Erzsébet voltak. Kassán, Kisszebenben, Kalocsán, Pesten és Nagyszombatban tanult. 1776-ban Egerben volt kispap, 1778. október 31-től már a római Colle­gium Germanicum Hungaricum növendéke volt. Filozófiai és teológiai doktori vizsgát tett. 1781. április 18-án tért haza Rómából. Két évig Egerben káplán- kodott, majd Heves plébánosa lett. 1784-ben már újból Egerben találjuk, mert Eszterházy Károly püspök kinevezte kanonoknak. 1785-ben tarcaföi (sárosi) esperes, 1790-ben battai apát, 1797-ben székesegyházi őrkanonok, 1801-ben dulcinói választott püspök, 1803-ban káptalani helynök, majd az újonnan alapí­tott szatmári egyházmegye püspöke lett. 1807. július 10-én került az egri érseki székbe. Ezzel együtt Heves és Kül- ső-Szolnok vármegye foispáni tisztét is elnyerte. Beiktatása 1808. február 16-án volt. Az 1809. március 22-én tartott közgyűlésen részt vett a prímás, és a király leirata alapján újabb (Napóleon elleni) háborús áldozatvállalásra buzdította a megye közönségét. Áprilisban - a nádori leiratot követően - a főispán elnökle­tével egy állandó bizottságot hoztak létre a hadi intézkedések megtételére. A háborús események kedvezőtlen alakulása miatt a bécsi udvar egy része 1809 júniusában Egerbe jött. Közülük többen az érseki palotában kaptak szállást. Az országgyűlés intézkedése folytán - Heves vármegyében 1812. február 5-től - a közgyűlés hivatalos nyelve a magyar lett. A haladó és nemzeti szelle­miségű vármegyét az érsek-főispán próbálta maga alá rendelni, de nem járt sikerrel. Kísérletet tett a név szerinti szavazás bevezetésére a tisztújítások (1811. április 30., 1814. november 22.) alkalmával, de a nemesség ettől eltekintett. Fischer érsek megkapta a valódi belső titkos tanácsosi címet. 1809 és 1819 között világi ügyekben a prímás helyettese volt. Több új plébániát alapított Sza­bolcs megyében, jelentős összegeket áldozott jótékony célokra. 1819-ben kapta meg a Szent István-rend nagykeresztjét. 992 Fallenbüchl 1994. 81. p.; Kempelen 4:137. p.; Koncz 83-84. p.; MKL 3:681. p.; Nagy 4:190. p.; Szederkényi 4:334., 337-341., 347., 352-354. p.; Szörnyei 3:523-525. h.; HML IV-l/a 70. rsz. 1-55. p. 397

Next

/
Oldalképek
Tartalom