Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK 1945-ben az állami segélyeket felesége, Lipcsey Rózsa kapta meg. Gyermekeik Rózsa, Jenő és István voltak. További sorsára nézve nem találtunk adatokat. K. Gy. Fischer István, báró nagyszalatnyai992 egri érsek, örökös főispán 1751. október 11-én született a Zemplén vármegyei Bacskón. Szülei báró Fischer József és báró Perényi Erzsébet voltak. Kassán, Kisszebenben, Kalocsán, Pesten és Nagyszombatban tanult. 1776-ban Egerben volt kispap, 1778. október 31-től már a római Collegium Germanicum Hungaricum növendéke volt. Filozófiai és teológiai doktori vizsgát tett. 1781. április 18-án tért haza Rómából. Két évig Egerben káplán- kodott, majd Heves plébánosa lett. 1784-ben már újból Egerben találjuk, mert Eszterházy Károly püspök kinevezte kanonoknak. 1785-ben tarcaföi (sárosi) esperes, 1790-ben battai apát, 1797-ben székesegyházi őrkanonok, 1801-ben dulcinói választott püspök, 1803-ban káptalani helynök, majd az újonnan alapított szatmári egyházmegye püspöke lett. 1807. július 10-én került az egri érseki székbe. Ezzel együtt Heves és Kül- ső-Szolnok vármegye foispáni tisztét is elnyerte. Beiktatása 1808. február 16-án volt. Az 1809. március 22-én tartott közgyűlésen részt vett a prímás, és a király leirata alapján újabb (Napóleon elleni) háborús áldozatvállalásra buzdította a megye közönségét. Áprilisban - a nádori leiratot követően - a főispán elnökletével egy állandó bizottságot hoztak létre a hadi intézkedések megtételére. A háborús események kedvezőtlen alakulása miatt a bécsi udvar egy része 1809 júniusában Egerbe jött. Közülük többen az érseki palotában kaptak szállást. Az országgyűlés intézkedése folytán - Heves vármegyében 1812. február 5-től - a közgyűlés hivatalos nyelve a magyar lett. A haladó és nemzeti szellemiségű vármegyét az érsek-főispán próbálta maga alá rendelni, de nem járt sikerrel. Kísérletet tett a név szerinti szavazás bevezetésére a tisztújítások (1811. április 30., 1814. november 22.) alkalmával, de a nemesség ettől eltekintett. Fischer érsek megkapta a valódi belső titkos tanácsosi címet. 1809 és 1819 között világi ügyekben a prímás helyettese volt. Több új plébániát alapított Szabolcs megyében, jelentős összegeket áldozott jótékony célokra. 1819-ben kapta meg a Szent István-rend nagykeresztjét. 992 Fallenbüchl 1994. 81. p.; Kempelen 4:137. p.; Koncz 83-84. p.; MKL 3:681. p.; Nagy 4:190. p.; Szederkényi 4:334., 337-341., 347., 352-354. p.; Szörnyei 3:523-525. h.; HML IV-l/a 70. rsz. 1-55. p. 397
