Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Heves vármegye igazgatástörténete a középkorban és a török hódoltság idején 1000–1686
HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE 1000 1686 Heves vármegye saját tisztakaráról és testületi szerveiről attól kezdve beszélhetünk, hogy tevékenységük elvált (Aba)újvár megyétől, s mint láttuk, területe is határozottabban körvonalazható lett. A megyésispánok közül név szerint elsőként „Petrus comes de Hewes- uyuar”-\ ismerjük 1323-ból, aki talán azonos volt az öt évvel korábban királynéi tárnokmesterként említett Aba nembeli Kompolt fia Péterrel. Egyes vélemények szerint őt az ispáni székben testvérének, Pálnak a fia, Imre siroki vámagy követte, és a 14. században Sirok mint a Heves megyében egyedül királyi kézen maradt kővár vámagysága rendszerint összefonódott az ispáni tisztséggel. A harmadik ismert nevű hevesi ispán 1337 és 1342 között Drugeth Vilmos volt, akinek felmenői Nápolyból jöttek Károly Róbert kíséretében Magyarországra, s aki nagybátyja és apja örökébe lépve 1334-től nádor lett, és már 1327 óta Sze- pes, Abaújvár, Sáros, Borsod, Gömör, majd még Ung és Zemplén vármegyék - tehát egy országrésznyi terület - ispáni tisztségét egyidejűleg töltötte be. E megyék tényleges irányítását tőle függő familiáris helyettesei látták el, így nem véletlen, hogy Hevesben is az ő idejéből tudunk az első alispánokról. Drugeth Vilmos 1442. szeptemberi halála után hatalmas territóriumából 5 megye, köztük Heves vármegye ispánságát 1342-43-ban Szécsényi Tamás tárnokmester, Gyöngyös földesura kapta meg, de a rákövetkező években már ezeket a megyéket is külön ispánokra bízta I. Lajos király. Heves vármegye élére 1344-45-bcn az Aba nembeli Kompolti ág nánai Kompolti családjának megalapítói, István és Kompolt kerültek. A Kompolti ág 3 családja (a Kompolti, a Domoszlói és a Visontai) annak köszönhette Anjou-kori felemelkedését, nagyarányú megyebeli birtokgyarapítását, hogy az Aba nemzetség legtöbb ágával szemben kezdettől Károly Róbert mellett tett hitet. Az első Kompolti ági ispánokat 1346 és 1350 között a királyi udvarból érkezett Bebek testvérpár, István és György követték a tisztségben, de magasra ívelő pályájuk, birtokaik nem Heves megyéhez kötődtek. 1351-től a szintén Nagy Lajos király udvarában nevelkedett, de a megyében nagybirtokos Kompolti ághoz tartozó Domoszlói (Domoszlai) Miklós foglalta el az ispáni széket, méghozzá a leghosszabb időre az egész középkor folyamán, 1382-ig bizonyosan, de talán egészen 1388-ig, amíg Sirok zálogbirtokosa volt. E mellett ő lett a comes comitatus Szabolcsban 1372-82-ben és Biharban 1372-75-ben, de személyesen és különös gonddal szűkebb pátriája ügyeit irányította: a Heves vármegye nevében kiadott okleveleket mindig az ő nevében írták, s korszakából csak három alispán neve ismert. A következő megyésispán a siroki várat Domoszlói Miklós zálogbirtoklásából 1388-ban kiváltó, majd arra örökös adományt nyert Rátót nembeli Tari László lett, esetleg már ez időtől, de biztosan csak 1393-ban. A siroki vár magánkézbe kerülése után a 15. század első három évtizedében, Zsigmond király uralkodása idején a Heves vármegyei ispánság a diósgyőri várral és vámagyi tiszttel kapcsolódott össze, sőt 1404 és 1427 között gyakorlatilag egyesültek a borsodi és a hevesi, valamint olykor más megyei ispá21
