Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Heves vármegye igazgatástörténete a középkorban és a török hódoltság idején 1000–1686
HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE 1000 1686 tartott. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy Sáros megyének hasonló és egyidejű elkülönülése Abaújvártól úgyszintén megtörtént.)2 A nagy kiterjedésű Újvár megye déli területeit első ízben 1203-ban említi két forrásadat, melyekben az Imre királynak járó egyes vámbevételek eladomá- nyozásánál külön hangsúlyozták, hogy az mind az Újvár, mind a Heves vidékén szedett vámokra érvényes. Hevesen, a mai várostól keletre, a Hanyi-ér mocsaras területén állt az a földvár, amely - egyelőre még Újvár megye keretein belül - új igazgatási alközponttá vált. Itt ítélkezett ugyanis az újvári ispán helyetteseként 1215-ben Mihály, 1219-ben Pál nevű „curialis comes”, azaz udvarbíró, sőt 1219-ben már hevesi billogosokat is említenek. 1222-ből származik első adatunk Heves vámépeiről. Minthogy egyidejűleg szólnak a források (a Váradi Regest- rum tüzesvas-próba feljegyzései) az újvári hadnagy, vámagy és a csőszök elöljárója mellett ottani curialis comesről is, tehát az újvári ispánnak Újváron és Hevesen egyaránt volt helyettese. Az elkülönülési folyamat további előrehaladását bizonyítja a „comitatus Heuesujuar” névforma 1248. évi megjelenése, mely egészen a 15. század elejéig élt, és az összetett szó „-újvár" tagja egyúttal világosan jelzi, hogy a hevesi várbirtokok - ahol 1260 után várjobbágyokat is említenek - (Aba)újvárból váltak ki. Heves mint királyi megye, azaz várföldeken kívül mások birtokait is magába foglaló, körülhatárolható igazgatási egységként első alkalommal 1261-ben szerepelt, azután 1262-ben Poroszlón öt vármegye nemeseinek közös bírói közgyűlésén, majd 1271-ben V. István királynak a Dunától keletre lakó nemesek számára Hevesen és Hajóhalmán tartott közgyűlésein is Abaúj megyétől teljesen önállóan sorolták fel. Ennek alapján mérvadó magyar és szlovák történészek szerint az 1270-es évekre befejeződött Heves királyi vármegye kialakulása. Más vélemény szerint ez a folyamat csak 1323-ban zárult le, mert ekkor tűnik fel az első név szerint ismert hevesi ispán, Péter comes, ráadásul rögtön négy szolgabíróval együtt. Emellett a nézet mellett szól, hogy 1288-ban Szurdokpüspöki falut még ,yibaújvár, vagy más néven Hevesújvár megyében lévőnek?’ írták, viszont a korábbi különválást az a tény támasztja alá, hogy ugyanebből az évből több oklevél említi az Abaúj megyei tisztviselőknek Heves vármegyétől teljesen független üléseit.3 Az önálló Heves megyei tisztikar előzményeképpen beillesztjük Abaúj vármegye Árpád-kori ispánjainak névsorát a Zsoldos Attila által kikutatott és 2 Balázsy 1-14., 30-31., 63-69., 103-120. p.; Botka 532-548., 704-708. p.; Györffy 1966. 39—48. p.; Györffy 1977. 177-186., 206-210. p; Györffy 1987. 39-52. p.; Havassy 10. p.; Karácsonyi 38-71. p.; Kovács 1970. 39-43. p.; Kovács 1987. 22-30. p; Kovács 2000. 11-17. p.; Kristó 1988. 397-401., 407-M09. p.; Soós 1972. 13-15. p.; Varsik 132— 133. p. 3 Grúz 24-25. p.; Györffy 1966. 48. p.; Györffy 1987. 49. p.; Havassy 9-10. p.; Korai m. tört. lex. 262. p.; Kovács 1987. 50. p.; Kristó 1988. 401-403. p.; Szűcs 374. p.; Varsik 142. p. 17
