Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Bevezetés

BEVEZETÉS

A görög eredetű archontológia szó - mely szabad fordításban az elöljárók adatgyűjtését jelenti - a történetírás egyik résztudománya, mely időrendben összeállított tisztség-, illetve személynévsorokat és hivatali működési időszakok listáját jelenti. Ennek a célnak kíván elsősorban megfelelni a „Heves megye történeti archontológiája (1681-)1687-2000” címet viselő összeállításunk, mely a többszöri területváltozások pontos figyelembe vételével a (vár)megye legfontosabb központi és járási tisztségviselőinek és alkalmazottainak teljességre törekvő címtárát, továbbá a felső szintű vezető réteg hivatali életpályáinak adatait tartalmazza.

Részletes adatgyűjtésünk és közlésünk kezdő időpontját Eger várának, vele együtt Heves és Külső-Szolnok vármegyék területének török uralom alóli felszabadulásának évében határoztuk meg, mivel a megyei közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvek, valamint a hozzájuk kapcsolódó iratok ettől kezdve megszakítás nélkül rendelkezésre állnak, míg az 1657-től ismert protocollumok és a 16-17. századi iratok Fülek várának 1682. évi ostroma alkalmával bekövetkezett tűzeset folytán kiszámíthatatlan mértékű veszteséget szenvedtek, a legelső jegyzőkönyvi kötet pedig a második világháború időszakában veszett el. A középkorra tekintve Havassy Péter elvégezte a megalapozó kutatásokat (Heves megye középkori tisztségviselői. Eger, 1986.), de a Mohács utáni időszakra elsősorban csak Szederkényi Nándor 1900 előtt összegyűjtött adatai álltak rendelkezésünkre. Ráadásul a Heves Megyei Levéltárban még nem kezdődött meg a kora újkori megyegyűlési jegyzőkönyvek regesztázása. Ez utóbbiból következik, hogy az archontológiai adattár egyes korszakai elé nem vállalkoztunk olyan átfogó hivataltörténeti bevezető tanulmányok megírására, mint amilyeneket például a „Zala megye archontológiája 1138-2000” szerzői megvalósítottak, kiválóan hasznosítva Holub József és Degré Alajos több évtizedes munkásságának eredményeit is. E hiányt elsősorban lábjegyzetekben igyekeztünk pótolni.

Könyvünk három fő egységből áll. Az első rész Heves - 1569-től Heves és Külső-Szolnok - vármegye igazgatástörténetét 1686-ig foglalja össze két tanulmányban, melyből az első a királyi megyeszervezet kialakulását és a nemesi vármegye önállósulását, működését és a korábbi kutatások során feltárt archontológiai adatait tartalmazza az Árpád-kortól 1526-ig, a második pedig a megye hivataltörténetében, területi kitelj edésében, valamint a vármegyei tisztikarban bekövetkezett változásokat, s az ún. hódolt vagy menekült megye sajátos viszonyait mutatja be a török korban, itt is törekedve archontológiai táblázatok megszerkesztésére. A második fő rész, a Tisztviselői adattár 1687-2000 megyénk kinevezett és választott tisztségviselőinek és fontosabb alkalmazottainak címtárát foglalja magába időrendben haladva, pontosabban korszakos bontásban (1687-1849, 1849-1861, 1861-1867, 1867-1872, 1872-1919, az 1919-es Ta7