Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTA7 IS ELŐ I ÉLETPÁLY ÁK Külsö-Szolnok vármegyei ágat Kürthy János alapította, aki 1743-ban birtokot szerzett Atkáron, és nemességét ugyanakkor Komárom megye bizonyítványa alapján kihirdették. Kürthy Antalról az első fellelhető adat, hogy az 1845. május 8-i tisztújító közgyűlésen a Gyöngyösi járás egyik esküdtje lett, mely tisztséget 1849. június 15-ig töltötte be, majd 1849. június 15-től bátyja, Károly halála után a Gyöngyösi járás alszolgabírója lett, aki a főszolgabírói feladatokat is ellátta, fivéréhez hasonlóan. A szabadságharc leverése után nem vállalt szolgálatot. A Bach- rendszer bukását követő rövid alkotmányos időszakban, 1860. december 13-tól 1861. július 8-ig alszolgabíró, ezután főszolgabíró lett a Gyöngyösi járásban. A Schmerling-provizórium idején újra visszavonult a hivatalviseléstől. A kiegyezés után azonban visszatért a vármegye szolgálatába, 1867. április 30. és 1867. szeptember 2. között a Gyöngyösi járás főszolgabírói tisztségét töltötte be. Ekkor „családi és magán körülményei miatt” lemondott. További sorsa egyelőre ismeretlen előttünk. P. J. Kürthy Ferenc, fájkürthi és koltai1085 szolgabíró 1844 és 1848. június 2. között a Tiszai járás esküdtje volt. Ekkor alszolgabírónak választották ugyanebben a járásban. 1860. december 13-án a Tamai járás alszol- gabírája lett, 1861. november 18-ig maradt hivatalában. 1867. április 30-án újból a Tamai járásban választották központi és egyidejűleg törvényszéki alszolgabírónak. Székhelye Egerben volt. Május 2-án a főispáni helytartó tiszteletbeli főszolgabírói címmel tüntette ki. Tisztségét 1872. január 25-ig viselte. Ekkor a Tamai felső járás szolgabírája lett, és 1875. szeptember 13-ig maradt hivatalában. Ezután árvaszéki elnökként dolgozott 1883. december 18-ig. P. J. Kürthy Károly, fájkürthi és koltai1086 helyettes főszolgabíró A család eredetére, nemesítésére, Heves megyebeli megjelenésére lásd: Kürthy Antal főszolgabíró. 1085 Szederkényi 4:411. p.; HvHK 1877. 143. p.; HML IV-l/a 151. rsz. 780., 793., 154. rsz. 412., 582-583. p.; HML IV-l/b 776.; HML IV-252 1. rsz. 11-12. p.; HML IV-253 1. rsz. 11-12., 22. p.; HML IV-301 1. rsz. 18. p., 4. rsz. 342. p. 1086 Orosz 166. p.; HML IV-l/a 17. rsz. 416. p. 468