Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTV LSELŐI ÉLETPÁLY ÁK 1850. október 31-ig maradt. 1850. január 24-től március 1-ig a szolnoki megyefo- nöki kerület élén is ő állt. Ezt követően szolnoki megyefonök volt 1851. március 21-ig. Életének és pályájának további alakulásáról nem kerültek elő adatok. 1868. március 31-én hunyt el Hevesen. K. M. Kapy Eduárd, kapivári1054 kerületi főbiztos, főispán 1817. október 9-én született Eduárd Dénes József a Sáros vármegyei Töltszéken. Apja, Kapy István a reformkorban vármegyei tisztségeket töltött be, alszolga- bíró, főszolgabíró, főjegyző, másodalispán, 1850 és 1854 között pedig Zemplén megye főnöke, anyja Bánó Amália volt. Kapy Eduárd 1851. május 12-én kötött házasságot Egerben Axman Rozinával. Iskoláit Lőcsén, Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Kassán végezte. 1838-ban ügyvédi vizsgát tett. Sáros vármegyében lett 1844-ben aljegyző, majd 1846-tól az Alsótarcai járás foszolgabírája. Az utolsó rendi országgyűlésen a konzervatívok jelentős alakja volt. 1848. június 20-án az epeqesi választókerületben választották képviselővé. 1848/49 fordulóján átállt a császáriakhoz. Miután Egert július 25-én megszállták az orosz csapatok, július 29-én császári hadi biztosként kellett felváltania Szirmai István kormánybiztost Egerben, mivel Karl Geringer császári és királyi biztos nem volt elégedett Szirmai tevékenységével. Feladata a rend fenntartása volt. Az üresen álló érseki palotát foglalta el, onnan intézte rendeletéit, felhívásait. Szeptember 7-én már az általa kinevezett szolgabírák működtek. A szabadságharc leverése után az országot kilenc katonai kerületre osztották, amelyek több polgári kerületet foglaltak magukban. Az Egri polgári kerülethez Borsod, Heves és Külső-Szolnok vármegye tartozott. Októberben öt katonai kerületet alakítottak ki. A polgári kerület politikai közigazgatását a kerületi főispán címet használó kerületi főbiztos vezette. Kapy 1849. október 29-től Borsod és Heves megyék ideiglenes biztosa, november 12-től főbiztosa lett. Kapy a vármegye első megyefonökének Földváry Jánost (lásd: Földváry János, alispán, főispáni helytartó) nevezte ki. A Pest-Budai katonai kerületbe tartozó megyét 1850. február 1-jétől három kerületre osztotta: az egri élére Kanyó Gábor (lásd: Kanyó Gábor egri megyefonök, kormánybiztos), a gyöngyösi élére Luby István (lásd: Luby István gyöngyösi megyefonök), a szolnoki élére Sütő János (lásd: Sütő János szolnoki megyefonök) került, így megszűnt Heves és Külső-Szolnok vár1054 Almanach 1848-1849. 423-425. p.; Nagy 6:81. p., Pótlék kötet 305. p.; Szederkényi 4:415—417. p.; Szinnyei 5:953. h.; HML IV-152/a 1. rsz. 61e/l850. sz.; HML IV-416 82. rsz.; Statny archív Presov Töltszék 1817. évi keresztelési anyakönyve. 445
