Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLEIPÁLY ÁK dolgozott. Később a nagykállói kerület országgyűlési képviselőjévé választották a Szabadelvű Párt programjával. Itt érte, hogy az uralkodó 1890. február 24-én kinevezte Heves vármegye főispánjává. Hivatali esküjét március 24-én tette le. 1906. június 19-éig, a koalíció kormányra jutásáig töltötte be ezt a tisztséget. Saját kérelmére mentette fel az uralkodó. 1910-ben belépett a Nemzeti Munkapártba, és február 17-től újból Heves vármegye főispánja lett. Beiktatására 1910. március 3-án került sor. Hivatalát haláláig viselte. Főispánsága alatt, nagyrészt az ő kezdeményezésére épült Egerben a dohánygyár, a reáliskola, a felsőbb leányiskola, a vincellériskola, a siketnéma intézet, a színház, a főispáni lakás. 1891 és 1897 között a Magyar Kárpát Egyesület Egri Bükk Osztályának elnöke volt. 1911-ben megkapta a belső titkos tanácsosi címet. 1914. július 20-án hunyt el Bécsben, július 23-án temették el Egerben. K. M. Kanyó Gábor1053 kormánybiztos, egri megyefőnök 1801-ben született nógrádi eredetű nemesi családban, mely III. Ferdinándtól 1638. március 14-én kapta címeres nemeslevelét. 1828-ban vette feleségül ógyallai Szabó Johannát. Két gyermekük született. Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikarában 1828. április 15-én tűnt fel mint a Tamai járás új másodalszolgabírája, mely tisztségről 1831. augusztus 12-én lemondott. 1834. április 23-án főadószedőnek és főpénztámoknak {generalis perceptor) választották, s ezt közfelkiáltással megismételték az 1837. és az 1841. évi tisztújításkor, így 1844 végéig ő töltötte be a hivatalt. A botrányos 1844. december 16-i tisztújítás alkalmával {lásd Almásy Gedeon, főispáni helytartó) másodalispán lett, de a reformellenzék előretörése miatt midössze fél évig, 1845. május 8-ig maradt meg ebben a tisztségében. 1848-ban tagja volt a megyei választmánynak, július 5-én a törvényszék elnökének választották. Azonban a szabadságharc leverése után mint a Habsburg önkényuralom kiszolgálója emelkedett igazán magas hivatali beosztásokba. Az 1849. december 12-én az ideiglenesen megalakult megyei fenyítő és polgári törvényszék elnökének nevezte ki Kapy Eduárd főbiztos {lásd: Kapy Eduárd kerületi főbiztos, főispán). 1850. január 8-án érte az újabb kinevezés - Kapy előterjesztésére - az Egri cs. kir. Megyehatóság élére kormánybiztosnak és megyefönöknek. Ebben a pozícióban csak 3 Nagy 6:73. p.; Orosz 137. p.; Pap 1998. 173. p.; Szederkényi 4:378., 385., 388. p., Gyászjelentés; HML IV-l/a 92. rsz. 39. p., 117. rsz. 944. p., 129. rsz 1148. p., 138. rsz. 1703. p., 151. rsz. 579., 815. p.; HML IV-l/b 776. rsz.; HML IV-152/a 1. rsz. 1850/4.; HML IV-7/e 51-53. rsz. 444
