Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Egri császári-királyi megyehatóság tisztikara 1849–1860
EGRI CSÁSZÁRI-KIRÁLYI MEGYEHATÓSÁG TISZTIKARA 1849-1860261 261 A szabadságharc leverését követő időszak - közismert, de nem eléggé pontos elnevezése alapján a Bach-korszak - közigazgatástörténete több kisebb időszakra osztható. A berendezkedő osztrák hatalom már Haynau irányítása alatt is kísérletet tett a közigazgatás átalakítására. Az ország területén ún. katonai kerületeket hoztak létre, melyek 2-3 polgári kerületre oszlottak, élükön a kerületi főispán állt. Egy polgári kerület több megyét fogott össze. A megyék élére, a kerületi főbiztosnak alárendelve, megyefőnöki címmel kormánybiztosok kerültek. Haynau 1850. július 6-i menesztése után, szeptember 8- án hagyta jóvá az uralkodó Alexander Bach belügyminiszter reformtervét. A katonai kerületek császári-királyi főispánok által vezetett közigazgatási kerületekké alakultak, megszűntek a külön katonai és polgári kerületek. A közigazgatási kerületek megyékre oszlottak, irányításukat a császári-királyi főispánnak alárendelve a megyefőnökök végezték. Az új rendszer lényeges változásokat tartalmazott: járási szinten is elválasztotta egymástól a közigazgatási és igazságszolgáltatási funkciókat. Ezt az időszakot Bach-féle provizóriumnak is nevezzük, hiszen nem maradt tartós, 1853. január 19-én újabb rendelet jelent meg. Ez elsősorban a központi irányítást érintette, de járási szinten ismét összevonták a közigazgatást az igazságszolgáltatással. A rendelet értelmében a megyei hatóságon megyefőnököt (Komitats-Vorsteher), egy helytartósági titkári rangba besorolt helyettes biztost (7. Kommissar), megfelelő számú biztost (2. Kommissar), megyei orvosokat (Kreisarzt), egy titkárt (Sekretär), lajstromozókat (Registrant), írnokokat (Kanzellist) és hivatalszolgákat (Diener) alkalmaztak. A járási hivatal személyzeti állománya főbíróból (Stuhlrichter), segédekből (Bezirksadjunkt), tollnokokból (Aktuar), írnokokból (Bezirksamtskancellist) és szolgákból (Diener) állt, mellettük „az utódok kiképzése végett” megfelelő számú hallgatászt (Auskultant) és fogalmazói gyakornokot (Praktikant) kellett alkalmazni. A katonai igazgatás során 1849. szeptember elején a kerület hadbiztosa a korábbi közigazgatási szervezetet meghagyva új tisztikart nevezett ki. Az új „közigazgatási rendezet” szerinti Haynau-féle rendszerben Heves és Külső-Szolnok vármegye Borsoddal együtt alkotta az Egri polgári kerületet, mely a Pest-Budai Katonai Kerülethez tartozott. Heves és Külső-Szolnok vármegyét 1850. január végén három kerületre, ún. császári megyére - egri, gyöngyösi, szolnoki - osztották. 1850. október 31-én az egri és gyöngyösi kerület egyesítésével ismét létrehozták Heves megyét, a szolnoki kerületből pedig Szolnok megye kialakítására került sor. (Ennek tisztikarát ebben az archontológiában nem tárgyaljuk.) 129
