Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTV IS ÉLŐI ÉLETPÁLY ÁK Politikai Bizottságnak, Fock Jenő egyben a Minisztertanács elnöke volt.) A szöveg a Központi Bizottság álláspontjával ellentétes politikai nézeteket tartalmazott a csehszlovákiai helyzettel kapcsolatban. A pártbüntetést 1973. május 4-én - nem saját kérésre, hanem a fegyelmi szabályzatban előírt 3 év eltelte után - felülvizsgálták, s törölték. Munkássága során számos kitüntetést kapott, többek közt birtokolta a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatát és a Szocialista Hazáért Érdemrendet. 1975. augusztus 8-án halt meg Egerben. Cs. Z. Blaskovich Gyula, ebeczki935 főispán 1806-ban született Tápiószentmártonban. Hont megyei nemes családból származott. Apja ebeczki Blaskovich József, anyja Fáy Anna volt. 1834. május 27-én vette feleségül báji Patay Franciskát. Három gyermekük született. Ifjú korában papnak készült, Nagyszombatban tanult. Később Pesten jo- gászkodott, majd közigazgatási pályára lépett. Pest-Pilis-Solt vármegye Pesti járásában lett alszolgabíró 1829-ben, 1832-ben is megerősítették tisztségében. 1836. december 6-án Pest megye táblabírái közé választották. Ezután Heves megyébe, Erkre költözött. Itt kúriát épített és jól működő uradalmat hozott létre. 1837. november 6. és 1844. december 16., majd 1845. február 12. és 1845. május 8. között a Tamai járás főszolgabírója volt. Liberális érzelmű politikus volt, aki rendkívüli érzékenységgel reagált a politikai és gazdasági élet újító, jobbító törekvéseire. Heves megye vezetése 1845-től került az ellenzékiek kezébe, s Blaskovichot 1845. május 8-án Heves vármegye másodalispánjának választották. O készített elsőként statisztikai adatokra alapozott alispáni jelentést. 1847-től - miután Pyrker érsek-főispán meghalt {lásd: Pyrker János László egri érsek, örökös főispán), Almásy Pál első alispán átmenetileg lemondott {lásd: Almásy Pál, if)., alispán), - ő lett a megye tényleges vezetője. Heves vármegye bizottmányi ülése 1848. június 2-án emelte első alispánná. A hazafias célok érdekében személyes anyagi áldozatokat is vállalt. Munkáját rendkívüli precizitás jellemezte. Legnagyobb feladatot a nemzetőrség megszervezése jelentette számára. Július végén a hevesi nemzetőrökkel a Délvidékre vonult a forradalmi vívmányokkal szembefordított szerb felkelők ellen. A sikertelen vállalkozás, valamint Puky Miklós kormánybiztossá történő kinevezése után {lásd: Puky 935 Almanach 1848-1849. 1103. p.; Kempelen 1:238. p.; Móró 208-230. p.; Orosz 31. p.; Szederkényi 4:40. p.; Blaskovich M.; HML IV-l/a 117. rsz. 946. p., 138. rsz. 1708. p., 139. rsz. 599. p., 140. rsz. 599. p., 151. rsz. 779. p., 154. rsz. 431., 474. p. 350
