Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara (1681–)1687–1849
HEVES ÉS KOLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE TISZTIKARA (1681 )1687 .1849 Bar kóczy Ferenc, gróf szalai és tavamai, egri püspök Eszterházy Károly, gróf galánthai, egri püspök 1744. december 8.73 - 1761. május 15. 1761. október 10.74- 1785. március 18.75 76 77 78 Föispáni adminisztrátor (administrator supremi comitis)16 Majláth József, gróf székhelyi 1785. március 18. - 1787. január 25. Almásy Pál, zsadányi és törökszentmiklósi 1787. január 25. — 1790. január 28. Örökös főispán (comes perpetuus) Eszterházy Károly, gróf galánthai, egri püspök 1790. február 12. — 1799. március 15. (t) Föispáni adminisztrátor (administrator supremi comitis) Fáy Bertalan, fáji 1800. június 611 — 1804. október 8. Örökös főispán (comes perpetuus) Fuchs Xavér Ferenc egri érsek 1804. június 1.78 - 1807. június 27. 73 Beiktatása 1745. június 30-án volt. 74 Beiktatása 1762. június 30-án volt. 75 Ekkor függesztették fel II. József közigazgatási reformjának szellemében. 76 II. József 1785. márciusában új közigazgatást hozott létre: tíz kerületre osztotta az országot, élükre királyi biztosokat nevezett ki, akik azonban a „működő főispán”, illetve föispáni helyettesként a föispáni adminisztrátor tisztségneveket is használhatták. A pesti kerülethez tartozott Pest, Nógrád, Esztergom, Heves és Külső-Szolnok megye. Az ő alárendeltségükben a hagyományos megyéket a szintén kinevezett alispánok vezették, a járások élére pedig föszolgabírákat állítottak. A vármegyék önkormányzata teljesen megszűnt, nemcsak a tisztségviselők felülről történő kinevezése, hanem a közgyűlések gyakorlati eltörlése miatt is. A bíráskodást pedig II. József határozottan leválasztotta a vármegyei közigazgatásról. 77 Beiktatása augusztus 18-án volt. 78 Beiktatása október 8-án volt. 77
