Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK 1938-ban a szélsőjobboldali diákmozgalom, a Turul Szövetség hatvani csoportjának vezetője, a Nemzeti Szocialista Magyar Párt - Hungarista Mozgalom prominens személyisége volt. 1939 tavaszán már a Nyilaskeresztes Párt hatvani szervezetének vezetője, a májusi választási kampány irányítója volt. Jogi tanulmányait ekkor függesztette fel, s 1942-ben kapta meg államtudományi diplomáját a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. 1939-ben vádlottja volt egy hatvani nyilas csoport ellen folyó pernek, de őt felmentették. 1944. október 16-án részt vett a nyilas hatalomátvételben: Hatvanban az ő vezetésével szerezték be a fegyvereket a 60. bevonulási központban. 1944. október 27-én Szálasi Ferenc kinevezte Heves vármegye főispánjának. Rendszeres látogatások révén ellenőrizte a megye településeit. Október végére a megye helyőrségei, más honvéd alakulatok, az állami hivatalok, az államrendőrség, a vármegye, a városok, a községek tisztviselői és alkalmazottai letették az esküt Szálasi Ferencre és kormányára. 1944. november 19-én feltételezhetően elhagyta Egert dr. Monostory (Magnin) Elek főjegyzővel együtt. Először Pétervásárára, majd tovább Pásztora és Szencre menekültek. Későbbi sorsa ismeretlen. K. M. Tarródy István, németszecsődi1213 alispán Vas vármegyei nemes családból származott, előnevük is erre vezethető vissza. A 18. század elején került Heves megyébe. Nevének írásváltozatai: Tarródi, Tarródy, Taródj, Tarródj, Tarodi, Tarródy. Fia, József szintén a vármegye alispánja lett. Birtokaikat csak az ő korából ismerjük. {Lásd: Tarródy József alispán.) 1700. március 23-án esküdt ülnökké (assessor) választásával kezdődött a hivatali pályafutása. Két év múlva, 1702. április 28-tól augusztus 28-ig a vármegye részéről az egri vár lerombolásához kirendelt biztos {commissarius pro demolitione Agriensis arcis) lett. Ugyanabban az évben, szeptember 13-án a tisztújító közgyűlésen a harmadik, Tamai járás szolgabírájának (judex nobilium, judlium) választották meg. 1710. december 22-ig ezt a tisztséget töltötte be annyi módosulással, hogy 1708-ban a járások számozása megváltozott, s ekkortól a Tamai járást nevezték másodiknak. A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt a sárospataki országgyűlésen (1708) mint Heves és Külső-Szolnok vármegye követe vett részt. Hivatali ideje letelte után is kapott megbízatásokat a közgyűléstől, így 1711-ben Eger határvitája ügyében Borsod vármegyébe őt delegálták, ugyan1213 Heckenast 428. p.; Orosz 287. p.; HML IV-l/a 11. rsz. 482., 819., 873., 907-908. p„ 12. rsz. 373-378., 547. p., 13. rsz. 645., 973. p., 14. rsz. 5-9., 632. p., 16. rsz. 259., 264. p.; HML IV-l/b 52. rsz. 1744:27., 617-619. rsz.; IV-7/e 1-5. rsz. 566
