Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK 8-án Egerbe ment, a megye székhelyét áttette Tiszafüredre. Kossuth 1849. április 4-én a honvéd fősereg főhadiszállásán kiadott nyílt rendeletében Repetzky működési hatáskörét Nógrád vármegyére is kiterjesztette, feladatául téve a rendes közigazgatás támogatását is. A Szemere-kormány visszavonta kormány- biztosi megbízását, és június 20-tól a Hétszemélyes Tábla tagja lett. A szabadságharc leverése után Komárom várába menekült, pedig amnesztiát élvezett. A császári csapatok ennek ellenére több hónapig fogságban tartották Pozsonyban és Pesten, csak 1850 áprilisában bocsátották szabadon. Nógrádi birtokaira vonult vissza gazdálkodni, később Recsken lakott. 1870. február 19-én hunyt el Kisterenyén, Recsken temették el. K. M. Rieger Sándor, iíj. dr.1179 járási tanács vb-titkára 1910. szeptember 6-án született Szécsmezőn, Zemplén vármegyében. 1936 októberében kapta meg jogi diplomáját a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Katonai szolgálatát 1939 és 1945 között töltötte megszakításokkal. Közigazgatási pályáját 1938-ban a terpesi körjegyzőségen kezdte mint községi szociális kisegítő, majd 1939. október 21-én Pétervásárára került hasonló munkakörbe. 1941. február 12-től díjtalan, majd novembertől díjas közigazgatási gyakornok lett a pétervásárai főszolgabírói hivatalban. 1942. április 15-én választották meg szolgabírónak, de 1944-ben ismét behívták katonának. Az orosz hadifogságból való hazatérése után 1949. január 1-jén került Hevesre járási jegyzőnek, majd 1950. február 1-jén Füzesabonyba, 1950. június 23-án, illetve július 26-án Egerbe szintén járási jegyzőnek. (Előbb tanácsi határozat született róla, de még maradnia kellett Füzesabonyban. Július 26-án viszont haladéktalanul jelentkeznie kellett az egri járási főjegyzői hivatalban.) 1950. augusztus 15-től lett az Egri Járási Tanács V. B. titkára. 1952. május 20-án fegyelmi vétség miatt azonnali hatállyal felfüggesztették állásából. Az indoklásban a számtalan ok között az opportunizmus, a bürokratizmus, a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának késleltetése, osztályidegenekkel való ba- rátkozás szerepelt. Felrótták neki azt is, hogy papnövendék volt két évig, és hogy apáca testvére van. Munkaviszonya 1952. május 31-én szűnt meg. További életpályája forrásadatok híján ismeretlen előttünk. K. M. 1,79 HML XV-41 58. rsz. 3297. dosszié, 149. rsz. 3.2-3. p. 541
