Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Heves vármegye igazgatástörténete a középkorban és a török hódoltság idején 1000–1686
HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE 1000 1686 Divéky András41 Laszkáry János Libercsey Ferenc42 Gedey András Mocsáry Ferenc43 Bezzegh György Soldos Miklós Bulyovszky Ferenc, gyulafalvi (=dulici) Horváthy Gergely 1637 1653. ?- 1657. január 3. 1657. január 3.-1661. augusztus 16. 1661. október 21. - ? ? - 1669. augusztus 22. 1669. augusztus 23. - ? 1671. március 2. - 1675. június 26. 1675. június 26. - 1684. április 11.44 1684. április 11. - 1688. szeptember 9. A török kor legutolsó éveiben, pontosan az 1683. február 25. napi tisztújításkor felbukkant az első helyettes jegyző (substitutus nótárius) is, mégpedig az egy esztendő múltán jegyzővé előlépett Horváthy Gergely személyében. A 17. század közepétől új alkalmazottként jelentek meg megyénkben is a tiszti ügyészek (fiscales), akik a sedrián hivatalból indított büntetőperekben a felperes vármegye nevében a vádat képviselték. Korábban ezt a feladatot is az egyre több közigazgatási teendőt végző alispán látta el, s az ekkoriban advo- catus-nak (azaz a megye ügyvédjének) nevezett ügyészek őt tehermentesítették. Név szerint négy tiszti ügyészről van adatunk a korszakban: Pápay Jánosról, aki ismeretlen időponttól 1657. január 3-ig működött, az őt felváltó Mocsáry Ferencről, akit az 1660-as években jegyzővé választottak,45 végül (ifjabb?) Pápay Jánosról, aki az 1669. augusztus 22. napi tisztújításkor lépett hivatalba. Nem tudhatni, hogy meddig alkalmazta a vármegye, de az biztos, hogy 1684. április 11- től vagy 1688. szeptember 9-ig, vagy 1696 márciusáig Laczkovics István volt a tiszti ügyész. Heves és Külső-Szolnok vármegyének - mivel a területén maradt lakosságon a török bármikor bosszút állhatott - a 17. század folyamán nem kellett megvalósítani a háborús években meghirdetett nemesi felkeléseket, helyette pénzbeli váltságot fizetett. Ezért a korszakban nem került sor megyei főkapitány, hadnagyok, vajdák stb. választására. Nem választott a vármegye saját főadószedőt és neki beosztott perceptoro- kat sem. Az adószedési feladatokat a szolgabírák végezték a hozzájuk beosztott 41 Lehetséges, hogy Divéky András egy negyed évszázadig a vármegye jegyzője volt, ugyanis a Barna Györgyre vonatkozó adat nem elsődleges levéltári forrásból származik. 42 Egyidejűleg volt Heves és Külső-Szolnok, illetve Pest-Pilis-Solt vármegyék jegyzője, sőt Hont megyének is dolgozott, amint azt halálának évében az érintett törvényhatóságok rögzítették is jegyzőkönyveikben. 43 Lásd a 39. számú jegyzetet. 44 Ezen a tisztújításon alispánná választották. 45 Lásd a 39. számú jegyzetet. 52
