Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK Pap Pál a Borsod megyei Bánfalván született 1805 körül. Apja Pap Mihály, anyja neve ismeretlen. Egy jogakadémiai évfolyamot biztosan elvégzett 1820-1821-ben. Az 1833. október 22-23-i, botrányba fulladt követválasztás e- gyik hangadója volt, amiért ellene is főispáni széksértési pert rendeltek el. Az 1837. december 11-én hozott királyi kúriai ítéletben felmentették az ellene hozott vád alól. A vármegyei tisztikarban 1848/49-ig nem töltött be számottevő pozíciót; 1845-től 1848. június 2-ig csak - tiszteletbeli címet jelentő - táblabíró volt. 1848. július 6-tól viszont a népképviseleti országgyűlés képviselőjének választották a kápolnai kerületben. 1849. január 12-től az Országos Honvédelmi Bizottmány megbízásából Heves és Külső-Szolnok vármegyében népfelkelési kormánybiztosként működött. A szabadságharc leverését követően perbe fogták, de 1850. július 20-án uralkodói amnesztiát kapott, és Kápolnán postamesteri hivatalt viselt. Tagja volt a vármegye 1861. évi alkotmányosan választott törvényhatósági bizottságának, melynek 1861. november 18-i jegyzőkönyvében mint táblabírót említették. 1865. november 27-én a kápolnai kerületben újra országgyűlési képviselővé választották, amikor a Határozati Párthoz csatlakozott. 1868. április 2-án az 1848-as pártot alapító 14 képviselő egyike volt. A Vasárnapi Újság 1872. január 21-i száma közölte halálhírét. Halálának helyét nem ismerjük. N. L. Pápay Gyula, dr.1156 behelyettesített megyei főjegyző megyei tanács vb-titkára 1923. október 5-én született Gyöngyösön. Apja dr. Pápay Gyula ügyvéd, anyja Kállay Irén volt. 1949. október 15-én kötött házasságot Szekrényes Piroskával. 1941-ben érettségizett Gyöngyösön. 1947 júniusában szerezte államtudományi doktorátusát. 1958-ban kapta meg jogász diplomáját az Pécsi Tudomány- egyetem Állam és Jogtudományi Karán. Közigazgatási munkáját kisegítőként kezdte Gyöngyössolymoson 1945- ben. Ez év októberében Markazon lett községi jegyző. 1947-ben gyöngyösi járási jegyző (azaz szolgabíró), 1948 októberében Eger városánál behelyettesített tanácsnok lett. 1949 októberében fogalmazó volt a vármegyén. Ugyanez év novemberében már vármegyei jegyző, majd 1950 elejétől behelyettesített megyei főjegyző lett. A megyei tanács megalakulásakor, 1950. június 15-től az 1156 HMÖ irattára. Személyügyi iratok 250. dosszié; HHL 1949. 59. p.; HML XV-41 212. rsz.; HML XXIII-2/a 1. rsz. 1950. június 19. 1-13. p.; HML XXXIII-l/a 244. rsz.: Gyula György Mihály József nevet kapta születésekor.; HML XXXIII-l/b 280. rsz.; HML XXXV-22-3 242. rsz. 3. p. 522
