Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Heves vármegye igazgatástörténete a középkorban és a török hódoltság idején 1000–1686

HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE 1000 1686

drinápolyi béke után az 1569. évi 52. országgyűlési törvénycikk mondta ki tömören, hogy „a törökök által elfoglalt Külsö-Szolnok vármegyének sem alispánjai, sem szolgabirái nincsenek, s több ellátni való ügyei vannak, ezentúl részére Heves vármegye szolgáltassa az igazságot”. Ettől kezdve találkozunk rendszeresen a korabeli iratokban a „Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegye” fogalommal, mely egészen 1876-ig élt mint a törvényhatóság hivatalos elnevezése.35

Eger várának 1596. október 13-án bekövetkezett török elfoglalásával egyrészt a tehetősebb és nagybirtokos nemes jogú társadalmi elit északabbra, felvidéki birtokain, illetve az ottani városokban keresett magának biztonságos lakóhelyet, másrészt a vármegye mint rendi önkormányzati intézményrendszer kiszorult az általa igazgatott Heves és Külső-Szolnok megye területéről, és a „menekült” vármegyék számát szaporította, természetesen az addig Egerben menedéket talált Pest-Pilis-Solt törvényhatósággal együtt. (A területi értelemben vett megyére ilyenkor a „hódolt” jelző használatos.) Nemesi társadalmi hátterének szétszóródásával és igazgatási központja elvesztésével Heves és Külső- Szolnok vármegye szervezete a korabeli adatok, illetve azok hiánya szerint átmenetileg szétesett - ebben az 1606-ig tartó tizenöt éves háború, a Bocskai István, majd a hajdúkapitányok vezette felkelések is közrejátszottak -, így működéséről 1609-ig nem is szólnak a források. Ebben az évben ideiglenesen Gömör vármegyével egyesülve Rimaszombatban tartotta gyűléseit közös alispán elnökletével, de biztosan nem törvény, legfeljebb valamilyen (királyi?, nádori?) rendelet következtében, valószínűleg helyi, spontán kezdeményezésre. 1613-tól kezdve azután önálló tisztikarral és tartósan a szintén szomszédos Nógrád megye legjelentősebb erőssége, Fülek vára lett a vármegye székhelye, a jogilag szintén önálló Pest-Pilis-Solt és Nógrád megyei testületekkel együtt. Végül 1682 őszén, miután Thököly Imre török segítséggel elfoglalta és lerombolta Füleket, Gács várába helyeződött át a vármegye utolsó saját területén kívülre kényszerült központja. De akkor már közel volt Buda, Hatvan, és Szolnok 1686 őszi és Eger 1687. december 17-i felszabadulása a török uralom alól, amivel Heves és Külső- Szolnok vármegye egésze számára új korszak kezdődött.

Az egri végvár elestének másik következménye a vármegyei igazgatás szempontjából a (fő)kapitányok foispáni hatáskörének megszűnése volt, azaz a 17. század egri püspökei automatikusan visszanyerték a Verancsics-féle szerző35 Heves vármegye 16. századi összegzésére: Csiffáry 213-231. p.; Fallenbüchl 71., 79- 80. p.; Repertórium 21., 23. p.; Soós 1942-1945. 260-261. p.; Soós 1974. 5-10. p.; Sugár 1992. 181-206. p.; Sugár 1984a 218-220., 226-230., 234-239., 241-242., 246248., 256., 259-260., 263-264., 267., 276., 281., 284-285. p.; Sugár 1984b 52-56. p.; Szabó 1977. 104., 108-114., 125-129., 133., 139., 156. p.; Szakály 1997. 83-87., 9192., 94-96., 104. p.; Szederkényi 2:2-3., 9-19., 31-35., 38-42., 47-54., 57-58., 67-68., 72-75., 87-89., 98-101., 108-109., 112., 116-121., 162-164., 171-172., 174-175.,

183., 196., 215., 223., 232-235., 243., 253-255., 262., 270-272., 277., 280., 289., 301—

330., 439-461. p.

47