Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTV1SELŐI ÉLETPÁLY ÁK Lájer Dezső1089 kormánybiztos, népbiztos, direktórium elnöke 1880. március 25-én született Egerben. Apja Lájer János asztalosmester, anyja Gyarmatin Mária volt. Gimnáziumi tanulmányainak abbahagyása után apja műhelyében kezdett dolgozni. Asztalos társai 1911-ben beválasztották az Egri Munkásbiztosító Pénztár tisztviselői közé, melynek hamarosan igazgatója lett. Innen vonult be 1914-ben frontszolgálatra, ahol tiszti rangot ért el. Az 1918. évi „őszirózsás” forradalom idején hatalmas szervezőmunkát folytatott az Eger környéki falvakban. A Szociáldemokrata Párt elnöke volt. Nevéhez fűződik az Egri Szakszervezeti Tanács megalakítása 1919. január 13- án. Kezdeményezésére létesítettek anya- és csecsemőotthont, tüdőszanatóriumot. 1919 elején számos testület tagjának választották meg, így 1919. február 25-én a az Egri Munkás- és Katonatanácsba, 1919. március 27-én a Paraszttanácsba. A proletárdiktatúra 1919. évi március 21-i kikiáltását követően március 22-én a kormánybiztosi teendők ellátásával bízta meg az Egri Munkás- és Katonatanács. A megalakuló megyei direktórium elnöke lett. O látta el a közélelmezési népbiztosi teendőket is. 1919. április 10-én az egri városi tanács is őt választotta elnökének. Amikor május elején polgári hatalomátvételi kísérletre került sor, a direktórium ideiglenesen Budapestre távozott, a régi magisztrátus és a hadosztályparancsnok egy nyolcas bizottságot nevezett ki a város élére, amelybe a szociáldemokrata érzelmű Lájer Dezsőt is beválasztották. De e kísérlet leverését követően a Heves megyébe kinevezett teljhatalmú kormánybiztos {lásd: Jack- werth Ede forradalmi kományzótanácsi biztos) bizalmát is élvezte, tagja maradt az újjászervezett direktóriumnak is. A kommün bukása után 27 hónapot töltött börtönben. 1922 őszén került Szegedre. Itt az MSZDP szegedi szervezetének titkára, majd 1931-től a szegedi kerület titkára lett. Szervezőmunkát végzett a Szeged környéki tanyavilágban. Kitűnő szónok, a város életének tekintélyes alakja volt. 1932-ben a városi törvényhatósági testület tagjává választották. 1936-ban több sztrájkot vezetett, így július 21-én a gabonamunkások sztrájkbizottságának volt megbízottja, augusztus 31-én a furészipari és lakatosmunkások sztrájkjának vezetője. 1938. október 18-án hunyt el Szegeden, a Rókusi temetőben helyezték örök nyugalomra. K. M. 1089 Marjanucz 128-138. p.; Nagy József 321., 325-327. p.; MÉL mek; HML IV- 416 149. rsz. 471
