Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK 1899. február 15-én lépett Heves vármegye szolgálatában a közigazgatási pályára: először ideiglenes, majd ugyanazon év december 1-jétől „rendszeres” közigazgatási gyakornokként. 1900. október 15-én választották szolgabíróvá az Egri járásban. 1906-tól 1915-ig vármegyei negyed-, harmad-, majd másodaljegyzővé nevezték ki, végül 1916-tól első aljegyző lett, és ezt a tiszséget 1918. október 21-ig bizonyosan betöltöltötte. Talán már ezután másodföjegyzői tisztségre emelkedett. Az I. világháború alatt a vármegye katonai ügyeit intézte; megkapta a II. osztályú polgári hadiékítményes érdemkeresztet. A Tanácsköztársaság május-júliusi periódusában a megyei szakigazgatásban a közigazgatási szakosztályvezető második helyettes teendőit vállalta el. 1921. június 2-től ismételten másodfőjegyző, 1923-tól tiszteletbeli főjegyző lett. 1925-ben - Puchlin Lajos főjegyző, helyettes alispán elhalálozásával megüresedett posztra a főjegyző helyettesítésével és az alispáni hivatal vezetésével bízták meg. 1925 decemberében vármegyei főjegyzővé nevezték ki. E tisztségéből 1934. augusztus 1. napján vonult nyugdíjba. Tagja volt Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának és Eger város képviselőtestületének. Jelentős érdemeket szerzett a megye 1919 utáni újjászervezésében, villamosításának előkészítésében, megszervezésében; a Heves Megyei Villamos Részvénytársaság ügyvezető igazgatója is volt. Engedélyezett igazgatósági tagságai az alábbi pénzintézeti és gazdasági intézményeknél voltak: Hevesmegyei Takarékpénztár, Mónosbélvidéki Kőbánya Részvénytársaság, Hevesmegyei Méhészeti Részvénytársaság, Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár Részvénytársaság. 1934-től több állami iskola felügyelő-bizottságának elnöki tisztét is betöltötte. 1912-ben nősült, neje Molnár Ida, az Egri Műkedvelők Körének rendezője és vezető színésznője volt. Egerben hunyt el 1961. március 28-án. K. Gy. Horkay Lajos1034 szolgabíró 1867. május 1. és 1869. december 28. között a Tamai járás esküdtje volt. Ekkortól az egri törvényszéken ülnökösködött. 1877. december 20-án a Tamai alsó járásban szolgabírónak választották. Ebben a tisztségben 1882-es haláláig maradt. P. J. 1034 Borovszky 626. p.; HvHK 1877. 143. p.; HHL 1882. 152. p. 429
